Hevesi Krisztina: SzerelMESE

Férfiaknak az átlagnál csinosabb nők fényképeit mutatták meg nagy számban egy kísérlet során, s a kutatók azt a szignifikáns eredményt kapták, hogy a képnézegetést követően a férfiak 

1.) saját barátnőjüket sokkal kevésbé értékelték vonzónak és szexisnek, 

2.) kevésbé érezték magukat szerelmesnek belé, viszont 

3.) sokkalta pechesebbnek tartották magukat amiatt, hogy csak adott külsejű barátnő jutott nekik. 

A szerelem szintje, érzése tehát manipulálható…

(Éppen ezért veszélyesek a közösségi oldalak retusált fotóinak áradata, mivel így folyamatosan ezen illúzió oltárán veszhet el párkapcsolataink tüze, szenvedélye.) Azonban vannak nagy pillanataink is: amikor kiváltképp mélyen és intenzíven érezzük azt, hogy mennyire szerelmesek vagyunk a másikba! Romantikus környezet, fontos életesemények (pl. eljegyzés, „gólya hír”), egy-egy igazán szívhez szóló mondat a leggyakoribb kiváltója.

Érzelmeink hullámvasútját akár egy nap során is megfigyelhetjük, miként változik folyamatosan a hangulatunk, s vele az emberekhez, tárgyakhoz való viszonyaink is. Ez az emocionális hullámzás viszont párkapcsolatainkat is megtépázza, sőt, akár szét is tépheti. Sportolók példáját idézve egy fontos világverseny előtti, érzelmileg beszűkült állapotban a kapcsolat befejezése is könnyebben kimondásra kerül. Amikor aztán a volt partner leveszi a közösségi oldalról a ’kapcsolatban’ jelzést, visszaveszi ismerősei közé a korábban törölt exet, kirak pár vidám fotót – s már jön is a kétségbeesés, a „de hülye voltam” érzése… Riadtan próbálja visszakapni a versenyre való felkészülésnek áldozatául esett kapcsolatot, s ha nem sikerül elég gyorsan, a partner egy kicsit kéreti magát, akkor bizony a verseny is rámehet…

Érzelmeinket megérteni, ám megregulázni sem egyszerű – sőt, olykor szinte lehetetlen. Gyakran mondjuk, hogy a szerelem vak – esetleg süket is? Amikor pillangók repkednek a gyomrunkban, remeg a lábunk, s érzelmeink viszonzásra találnak, akkor még nagyjából minden világos. Ám amikor elhagytak, megcsaltak, kihasználtak – de én mégis csak őt szeretem!!! Na, ekkor érezzük, hogy mennyire nem tudatos befolyás alatt áll a szerelem, s mennyire nehéz a libidót visszavonni egy adott személyről! Tudattalanunk megmakacsolja magát. Egy hosszú, több évtizedet felölelő párkapcsolatban ráadásul jellemzően még az is változik, hogy éppen ki szereti jobban a másikat – sőt, gyakran cserélődik is ez, például egy párkapcsolati krízist követően.

Továbbá, még egy nagyon fontos kérdés: ez tényleg szerelem volt??? Vagy csak a szerelembe voltam szerelmes? Lehet, hogy csak végre érezni akartam azt, hogy valakinek fontos vagyok. A női érzelmek katalizátora a partner érdeklődése, rajongása. Ezzel szemben inkább a férfiakra jellemző, hogy az izgalom szükséglete űz kapcsolatról kapcsolatba, folyamatos lobogással.  Miért is vágyom ezt a folytonos bizsergést?

Ahány kapcsolat, annyiféle érzés: a szerelem sem egy homogén, egynemű érzelem, hanem inkább különböző emóciók „koktélja”. Gondoljuk csak végig elmúlt szerelmeinket – amik persze kezdődhettek már akár az óvodában is... Nincs két egyforma ember, így iránta érzett érzelem sem. Emellett aztán vannak szerelmecskéink, sőt, néha illúzióink is.

S akkor még egy fontos aspektust el is hanyagoltunk, amit Woody Allen így fogalmazott meg: „A szerelem a válasz. De amíg a válaszra várakozunk, a szex felvet néhány igazán érdekes kérdést.” Amiből persze szintén szövődhet szerelem. A szerelmet elemezni nehéz, s bizony, úgy járhatunk vele, mint a béka boncolásával az élettan gyakorlaton: viszonylag sziszifuszi munka, s még a béka sem örül neki. Hát még a békakirályfi…

Forrás