Egy kislány álma

Piros pöttyös szoknya, fehér blúzocska, s anya fehér csipke függönye, melyet ugyan elég nehéz volt lerángatni a függönykarnisról. Ebben az öltözékben talált rám anyukám hat éves koromban... 

www.licium.hu - Rögtönzött menyasszonyi ruhámban a tükör előtt gyakoroltam a szempillarebegtetést, miközben kimondom a boldogító igent. Minden kislánynak van egy elképzelése, egy álma, egy vágya, milyen is lesz majd az esküvője. Persze legtöbbünknél ez évről évre folyamatosan változik. Én például úgy képzeltem el, hogy egy gyönyörű tó partján egy kastélyban lesz az esküvőm. Az erkélyen kiállhatok majd gyönyörű menyasszonyi ruhámban a vőlegényemmel együtt s integethetünk a násznépnek, akik minket ünnepelnek, s eközben egy gyönyörű szivárvány is felragyog az égen. A kastély pedig csupa rózsaszín árnyalatban pompázik. S mikor vége a dínom-dánomna,k egy álomszép hintóban távozunk újdonsült férjemmel, melyet hat szépséges fehér kanca húz majd. Körülbelül így képzeltem el álmaim esküvőjét hat éves koromban, melynek ötlete egy-egy tündérmeséből származhatott, valószínűleg a Hamupipőke és Hüvelyk Panna keverékéből.

Felnővén viszont sok mindent másképp gondolunk már, más elképzeléseink vannak az életről, szerelemről és a nagy napról. Rájövünk: semmi sem olyan egyszerű, mint azokban a tündérmesékben, mint amelyeken felnőttünk. Sokszor hisszük azt: igen, most tényleg eljött az igazi, de aztán keserű csalódás ér minket, mikor a férfit megcsókolván az nem válik a megálmodott hercegünkké, hanem csúf varangyos béka marad, aki csak arra jó, hogy összetörje a szívünket.

Sokunkat olyan szerelmi csalódások érnek, hogy nemcsak a tündérmesékben, hanem sokszor magában a szerelemben sem hiszünk már olyan vakon, mit egykor gyerekként, s a rózsaszín álmok tova szállnak, mint ha sosem léteztek volna.

Szerencsésnek érzem magam, hogy bármilyen csalódás is ért az életben, én mégis megtaláltam azt az egy embert, akiről elhiszem, hogy a nagy napon az én hercegemmé válik, akivel örökre összeköthetem az életem.

S bár valóban egy tó partján fogjuk kimondani az igent, s talán rózsaszín virágok között szivárvánnyal kísérve, de kastély és erkély nélkül, ma már úgy gondolom, nem ez a fontos.

Igen, mindent megteszek annak érdekében, hogy az esküvőm gyönyörű és emlékezetes legyen, de miközben szerveztem, stresszeltem, hogy mit hogyan kellene, hogy tökéletes legyen a nap, rájöttem: a legfontosabb az, hogy a megfelelő ember álljon az oldalamon, akit valóban szeretni tudok majd. S ha ez így van, akkor jöhet jégeső, hóvihar vagy bármi: mindenképp életem legszebb és legemlékezetesebb napja lesz majd, mert azzal lehetek, akit szeretek. S teljesülhet majd a kislánykori álmom a hercegemmel...  

Tar Diána