Kattogó állkapocs: ne legyintsen rá!

Van, aki nem is foglalkozik vele és leéli így az életét, pedig az ártalmatlannak tűnő probléma súlyos következményekkel járhat.

Az állkapocs-ízületi panaszok meglepően gyakoriak: egyes felmérések szerint az emberek közel 75 százaléka szenved valamelyik formájától.

Az állkapocskattogás ugyanis nem önálló betegség, hanem az állkapocs-ízületi diszfunkcióknak egy típusa - mondja dr. Schmidt Péter fogorvos, állkapocs-ízületi specialista. - Az állkapocsízületnél két csont illeszkedik egymáshoz: az egyik a vápa, ami tulajdonképpen egy ízületi gödör, a másik pedig egy kis fejecske, ami ebbe beleilleszkedik. A kettő között, az ízületben van egy babapiskóta formájú porckorong, ami kitölti a két csontfelület közötti egyenetlenséget. Normál esetben, amikor kinyitjuk a szánkat, az állkapocs-ízületi fej elfordul az ízületi árokban, és ezt a mozgást követi a köztük lévő porckorong is. Amikor kattogás van, akkor nem ez történik, hanem a porckorong valamilyen irányban kikerül ebből az ízületi résből - vagy részlegesen, vagy teljesen - és amikor az érintett kinyitja a száját, kisebb vagy nagyobb kattanással visszaugrik a helyére. Ez általában egy jól hallható kattanás - sokszor már méterekről lehet hallani. Amikor a beteg összezárja a száját, a porckorong jóval kisebb kattanással kiugrik a helyéről, és ismét bekerül a kóros pozíciójába - magyarázza szakértőnk.

Van, akinek már gyerekkora óta kattog az állkapcsa - bár ez a ritkább esetek közé tartozik -, de van olyan is, akinél fogászati beavatkozás után alakul ki a zavaró tünet. Dr. Schmidt Péter szerint nincs egyetlen jól meghatározható ok, amire visszavezethető a probléma. - Az állkapocskattogásban szerepe lehet öröklött tényezőknek is, főleg azoknál, akik mélyharapással rendelkeznek: náluk a felső fogak szinte az egész alsó fogazatot takarják. A felső és alsó állcsont ezáltal közelebb kerül egymáshoz, ami túlterhelheti az állkapocsízületet.

Forrás: hir24.hu