Az Alzheimer-kór első jelei

Egy gyógyíthatatlan betegség, amelynek jobb, ha ismered a lefolyását és a figyelmeztető jeleit - írja az ötvenentul.

Az Alzheimer-kórt a betegséget 1907-ben elsőként leíró ideggyógyászról nevezték el. Az agy egy olyan rendellenességét jelölik így, amely leggyakrabban 65 év felett, ritkábban már 40-50 éves kor körül is előfordulhat. Elsősorban szellemi hanyatlással, az agy lassú elsorvadásával jár. A legutóbbi évek adatai szerint a 65 év felettiek 5 százalékát és a 80 év felettiek 20 százalékát érintheti, Magyarországon körülbelül kétszázezren szenvedhetnek ebben a kórban.

Az agyban több terület felelős a memóriáért, az Alzheimer pedig ennek egyik központját, a hippocampust, illetve a hozzá kapcsolódó területeket támadja meg: ezeken az agyi részeken kóros fehérjelerakódások alakulnak ki. Az agyi kommunikációt kémiai anyagok biztosítják, a fehérjelerakódások pedig ezen anyagok mennyiségét csökkentik. Emiatt az idegsejtek képtelenné válnak a kommunikációra, majd lassan elhalnak.

Mivel a folyamat kialakulásának okait egyelőre nem ismerik, a betegség gyógyíthatatlan. A feltételezések szerint többféle tényező állhat egyszerre a hátterében, mint a gyulladás, a fertőzés és a genetikai hajlam, ugyanakkor környezeti hatásokat, anyagcsere-zavarokat és immunbetegségeket is okoltak már.

A betegség tünetei

Az idegsejtek elhalása kognitív és nem kognitív tüneteket egyaránt produkál. Az első csoport tünetei kifejezetten az agyi tevékenységek – emlékezet, döntés, figyelem, beszéd – zavaraira, míg a másodiké lelki-személyiségbeli változásokra – a személyiség torzulása, szorongás, nyugtalanság, olykor agresszió – utalnak.

Az állapot romlásának fázisai

A tünetek több fázisban jelentkeznek, és az idő múlásával egyre súlyosabbak lesznek. Ez a folyamat eltarthat 5-6, de akár 20 évig is. Azért fontos korán, már az első jeleknél felismerni a betegséget, hogy a család fokozatosan készülhessen fel a beteg állapotának romlására, illetve az ápolás megszervezésére.

- Az első szakasz enyhe jeleket produkál, mint az emlékezet romlása, az idő- és térbeli igazodás bizonytalansága, illetve az enyhébb személyiségváltozások, mint a visszahúzódás vagy a közömbössé válás. Már ezen tünetek felismerésekor érdemes teljes kivizsgálással, neurológiai, pszichológiai és belgyógyászati tesztekkel kizárni vagy megállapítani a kórt.

- A második szakaszban már gyakori, hogy a beteg elfelejti a körülötte élők nevét, az előre megbeszélt találkozókat, egyre fokozottabban szétszórt és bizonytalan. A beszéde akadozni kezd, nehezen találja a megfelelő szavakat. Mozgása és koordinációja bizonytalanná válik, nem tud a térben tájékozódni. Nehezebben kommunikál, csökken a bizalma szeretteivel szemben is.

- A harmadik szakaszban már arcról sem ismeri fel a körülötte élőket. Nem tud térben tájékozódni, és mindennapi tevékenységeit – öltözködés, evés, tisztálkodás – sem képes elvégezni. Nehezen érti meg a beszédet, és maga is akadozva fejezi ki magát, nem ismeri fel a számokat, az írás- és olvasáskészsége leromlik.

Lehetőségek – kutatások az Alzheimer-kór megelőzése érdekében

Mivel gyógyíthatatlan és ismeretlen eredetű betegségről van szó, csak találgatások és próbálkozások vonatkoznak mind a megelőzés, mind a gyógyítás lehetőségeire. Sokak szerint a szív- és érrendszer karbantartása, a koleszterinszint ellenőrzése és a helyes táplálkozás segíthet a betegség megelőzésében. Más kutatások szerint azok betegszenek meg kisebb eséllyel, akik teljes szellemi életet élnek, munkájuk mellett pedig több, őket lelkileg kielégítő tevékenységet, hobbit űznek, például sportolnak, kertészkednek vagy zenélnek. Megint más tudósok eredményei szerint a mértékletes alkoholfogyasztás is csökkentheti a kockázatot, sőt a kordában tartott tea- és kávéivás is segíthet elkerülni a betegséget.

Szembenézni és segítséget kérni

Sokan az ijesztő diagnózis hallatán titkolni, rejtegetni kezdik beteg családtagjukat, pedig érdemes inkább szembenézni a lehetőségekkel, és felkeresni az összes létező és igénybe vehető segítséget. Az orvosok és a pszichológusok egyöntetű véleménye szerint az ellátásban és a lelki, pszichikai terhek elviselésében a beteget ápoló családnak elkél a szakszerű segítség, akár nővér, akár egy idősgondozó otthon formájában. Érdemes továbbá utánanézni ma már létező alternatív terápiás eszközöknek, melyek zenével, mozgással, rendszeres és figyelmes gondozással tehetik élhetőbbé a beteg és a hozzátartozók mindennapjait.

Forrás: Ötvenentúl.hu