Irán legdrágább filmje Mohamed életéről

Mohamed próféta életét mutatja be Irán eddigi legnagyobb költségvetésű filmje, a Mohamed, Isten küldötte.

A teheráni Fádzsr nemzetközi filmfesztiválon mutatják be vasárnap a Mohamed próféta életéről szóló alkotást, az iráni filmgyártás eddigi legnagyobb költségvetésű produkcióját. A próféta méltóságának védelmében a filmet versenyen kívül vetítik a mustrán. A film utómunkálatai egyébként Münchenben zajlottak.

Irán számos alkalommal bírálta Mohamed nyugati ábrázolását, legutóbb erőteljesen elítélte a párizsi tragikus terrortámadás után megjelent Charlie Hebdo címlaprajzát, amelyen a síró próféta a Je suis Charlie feliratot tartja. Ugyanakkor az iszlám köztársaság elítélte a francia magazin párizsi szerkesztősége elleni, tizenkét halálos áldozatot követelő merényletet is.

A Mohamed, Isten küldötte (Muhammad, Messenger of God) című életrajzot a fesztivál nyitófilmjeként vetítik le. A produkció rendezője, Madzsid Madzsidi több mint öt évig dolgozott az állítólag 30 millió dolláros költségvetéssel készült filmen. A forgatás közben nagyon ügyeltek arra, hogy semmi se szivárogjon ki a produkcióról, s ez jórészt sikerült is.

Korábban Madzsidi több filmje is látható volt Magyarországon. A mennyország gyermekeit Oscarra, a Baran –Allah nevébent Európai Filmdíjra jelölték a nem európai filmek kategóriájában. Madzsidi talán legszebb filmje, Az apa a zsűri nagydíját kapta az A kategóriás San Sebastian-i filmfesztiválon. Az 1997-ben bemutatott A mennyország gyermekei egyébként az első iráni film volt, amely Oscar-jelölést kapott.

Madzsidi nem mellesleg a Mohamed-filmben főbb szerepet osztott Irán egyik legjobb színésznőjére, Sareh Bayatra is, aki a Nader és Simin – Egy elválás története című, Oscar- és Golden Globe-díjas Asghar Farhadi-filmben nyújtott alakítása után Ezüst Medve-díjat kapott a Berlinalén.

Az emberek méltóságáról szóló történet

A The Guardian brit napilap szerint az iráni Mohamed-életrajz a második nagy költségvetésű film, amely valaha a prófétáról született. Az elsőt 1976-ban forgatta Musztafa Akkad Anthony Quinnel. Az üzenet című film nagy vitát gerjesztett, annak ellenére, hogy a muszlimok vallási érzékenységre tekintettel a próféta nem jelent meg a filmvásznon.

Madzsidi szerint Akkad filmje nem ábrázolta hitelesen Mohamed életét, mert az csupán a dzsihádot és a háborút mutatta be, és mert „az iszlám képe kard képében" jelenik meg a produkcióban.

Az állami finanszírozású új Mohamed-film egy trilógia első darabja. Születésétől 12 éves koráig követheti a közönség a próféta életét. Az alkotás Mohamed első szíriai útjával ér véget, amikor Bahira, egy keresztény szerzetes megjósolja, hogy egy napon próféta válik belőle.

Irán széles körű nemzetközi forgalmazást szeretne a filmnek, főként az angol és arab nyelvű világban.

A film operatőre a háromszoros Oscar-díjas Vittorio Storaro volt. (Storaro az Apokalipszis most, a Vörösök és az Az utolsó császár fotografálásáért kapott Oscar-díjat – a szerk.) Az olasz operatőr kamerája nem mutatja Mohamed arcát a filmvásznon. Storarón kívül, aki teljes stábját hozta magával Olaszországból, az Oscar-díjas Sott E. Anderson is dolgozott a film látványeffektusain.

Forrás: MTI