A beképzelt vezérigazgató megalázta a feleségét. Csattanós választ kapott!

Biztos, hogy nem tette zsebre!

A vezérigazgató és a felesége hazafelé tartottak vidékről, miután megnéztek egy eladásra meghirdetett házat. Félúton jártak, amikor észrevették, hogy alig van már benzinjük. Szerencsére nem kellett sokáig menniük, ráakadtak az út szélén egy lerobbant benzinkútra, ahol egyetlen kezelő álldigált. A vezérigazgató odavetette a kutasnak, hogy tele kéri a tankot, aztán gondolt egyet, és rövid sétára indult, hogy kicsit kinyújtóztassa a tagjait. Amikor visszaért, arra lett figyelmes, hogy a felesége élénken beszélget a kutassal.

Amikor a nő beszállt a kocsiba, búcsúzóul kedvesen megsimította a férfi karját. – Megőrültél? Miért barátkoztál azzal a szerencstlennel? – ripakodott rá a vezérigazgató a feleségére, miután elindultak. – Jártunk két évig még a gimnáziumban – válaszolta az asszony. – Arról ábrándoztunk, hogy majd összeházasodunk és lesz egy csomó gyerekünk. De aztán minden másképp alakult. – De még mennyire! – nevetett gúnyosan a férje. – Ha nem alakul minden másképp, ma egy benzinkutas lenne a férjed, és nem egy vezérigazgató. – Tévedsz, drágám – mondta csöndesen az asszony. – Ha úgy alakul, ahogy annak idején terveztük, ma ő lenne vezérigazgató, te pedig benzinkutas.