Ezért tévedünk el: így tájékozódnak a nők és így a férfiak

Előbb a tájékozódási képességünkből veszítünk, utána a memóriánk is gyengülni kezd – legalábbis, ha utolér minket a demencia. Egy mobiljáték segítségével forradalmi eredményekre jutottak brit kutatók, amelyek jelentőségét a téma hazai szaktekintélye, Kálmán János professzor is méltatja.
Megérkeztek az első eredményei a világ legnagyobb mintáján elvégzett demenciakutatásnak. A Deutsche Telekom által májusban indított ‘Sea Hero Quest’ nevű mobiljáték felhasználói ugyanis játék közben a kutatás szempontjából fontos adatokkal látták el a University College London kutatóit, akik a brit Alzheimer’s Research intézettel közösen a szellemi képességek fokozatos elvesztésével járó betegségek kialakulásának folyamatát és okait vizsgálják.

A San Diego-i Neuroscience konferencián ismertették a 2,5 millió ember – közülük mintegy 150 ezer magyar – online játékából befolyó elsődleges adatok elemzését. A Dr. Hugo Spiers (UCL) és Dr. Michael Hornberger (University of East Anglia Alkalmazott Demenciakutatási Központ) által jegyzett szakmai anyag szerint a korai felnőttkortól kezdve hanyatlásnak indul a tájékozódási képesség, és ez tovább folytatódik az élet során. A 19 évesek esetén 74 százalékos volt a valószínűsége, hogy a játékban elérik a végcélt, míg a 75 évesek körében ez mindössze 46 százalék volt. Ez a hanyatlási görbe éles ellentétben van a korábban, kisebb mintavétellel (mintegy 100 fővel) lefolytatott vizsgálatok eredményével, melyek arra utaltak, hogy ez a hanyatlás csak későbbi életszakaszban várható.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy az agy tájékozódási képességekért felelős területei fogékonyabbak a demencia okozta leépülésre, mint az emlékezetért felelős területek. Ezáltal lehetségessé válhat a demencia kialakulásának diagnosztizálása, még jóval azelőtt, hogy a betegeknél megjelennének a memóriavesztés tünetei. Így már jóval korábban lehetségessé válik a pácienseknél a jövőbeli gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelések alkalmazása.

A játékban a különböző szintek teljesítését elemezve kiderült, hogy a férfiak és nők különböző térbeli tájékozódási stratégiákat használtak a feladat teljesítése során.

Dr. Axel Wehmeier, a Telekom egészségügyi megoldásokért felelős igazgatója elmondta: „A tudósokkal már azon dolgozunk, hogy a Sea Hero Quest klinikai környezetben is alkalmazhatóvá váljon.” Ennek a folyamatnak a részeként a Sea Hero Quest immár támogathatja a demencia korai felismerését, diagnosztizálását, illetve hatással lehet a demenciás páciensek kezelésére is. A folyamat során a mobiljátékot a páciensek térbeli tájékozódási képességei esetleges javulásának mérésére is fel lehet használni. Felhasználható tehát a kísérleti gyógyszeres kezelések hatékonyságának mérésére is.
Prof. Dr. Kálmán János, a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának intézményvezető főorvosa szerint óriási, tudománytörténeti szempontból is jelentős eredmény, hogy 2 és fél millió ember gondolkodási teljesítményéről sikerült így adatot szerezni a világban. Külön büszkeség, hogy a magyar nemzet több mint 150.000 résztvevővel fontos részévé vált ennek a tudományos sikernek.

„Az adatok elemzésével kapcsolatosan nagyon érdekes a londoni kutatóknak az a megfigyelése, hogy a vizsgálatban résztvevők életkorával hogyan változik a játékban elért teljesítmény. A szellemi hanyatlás leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór esetében a térbeli tájékozódási zavar a betegek leggyakoribb tünetei közé tartozik. Ez igen gyakran a memória problémák előtt jelentkező tünet és panasz. A mindennapi életben többek között közlekedési helyzetekben való elbizonytalanodás, döntésképtelenség, eltévedés formájában jelentkezik. Autóvezetők esetében ismétlődő koccanásos balesetek hívhatják fel a figyelmet a szellemi leépüléssel járó térbeli tájékozódási zavarokra a demencia korai szakaszában. A térbeli tájékozódás zavara nemcsak közlekedési problémákban nyilvánulhat meg az Alzheimer betegek esetében, hanem a lakásban, ismert épületben a szórakozottságot meghaladó mértékű eltévedésben, tárgyak összeszerelésével kapcsolatos helyzetekben és a térbeli gondolkodást igénylő játékokban, feladatokban, pl. sakk és malomjáték, vagy akár a Sea Hero Quest és más mobiljátékok” – hangsúlyozza Kálmán professzor.

„Az első publikált eredmények is megerősítették azt a tudásunkat, hogy a férfiak és a nők agya és működése több szempontból is különbözik egymástól, így pl. eltérő térbeli tájékozódási stratégiákat használnak. A tudósok közül sokan ezt a nemi különbséget a térbeli tájékozódás vonatkozásában evolúciós hatásnak, azaz a vadászó, gyűjtögető életmód szelekciós eredményének tulajdonítják az emberi faj fejlődése során, hiszen a férfiak vadászó életmódja másfajta térbeli tájékozódási stratégiákat és gondolkodási módot igényel, mint a nők gyűjtögető, családi fészket rendező hagyományos feladatköre” – teszi hozzá.

Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog