Önbizalmat romboló túlsúly

Az egyéni elvárásoknak megfelelően alakítható, illetve fenntartható alakunk olyan formában, amellyel elégedettek vagyunk.
A genetikailag determinált tulajdonságokkal nem tudunk mit kezdeni. Sokszor lehet hallani, hogy egy ember, akinél jellemző a  túlsúly , azon kesereg, hogy az egész családja kövér, és sajnos ő is ezt az alkatot örökölte - írja a Napidoktor.

Túlsúly és önbizalom

Lemond tehát a változtatás lehetőségéről, mert azt gondolja, eleve kudarcra van ítélve. Ez az attitűd talán abban segíthet, hogy az illető éppen ennek a hozzáállásnak köszönhetően elfogadja az alkatát.

Sokkal nagyobb azonban azok tábora, akik szenvednek a felesleges kilóiktól és a rossznak tartott alkatuktól.

Melyek a szenvedéseknek az okai?

A túlsúly olyan dolog, amivel az ember kénytelen szembenézni, és belátni, hogy a testét nem tudja úgy “használni”, ahogy azt szeretné. Nehezebben mozog, hamarabb kifárad, esetleg olyan betegségeket szerez, amelyek tovább erősítik a testi diszkomfort érzését. Ezek a korlátok aztán kihatnak az illető lelki életére is, kicsit ügyetlenebbnek, kevésbé értékesnek érzi önmagát.

Gyerekeknél figyelhető meg, hogy a kövér kisgyerek kénytelen sok közös tevékenységből kivonni magát, mert nem elég ügyes és gyors, és a társai ezt jelzik is. Fennállhat tehát a kiközösítés lehetősége, és nem azért, mert kövér, hanem azért, mert nehezebb vele együtt játszani.

Felnőtteknél minden olyan tevékenység korlátozódhat, ahol a testi ügyesség, a mozgékonyság szerepet játszik. Ez nem szükségszerű, de talán nagyobb a valószínűsége, hogy a túlsúyos ember nem frusztrálja magát fölöslegesen pl. a sportban, hanem egy helyben is jól végezhető tevékenységet választ.

Lelki problémák

Ha valaki úgy érzi, az alkata miatt mások lenézik, nem szívesen barátkoznak vele, egy idő után ennek megfelelően kezd viselkedni. Visszahúzódik, nem mer kezdeményezni, szégyelli magát, és az önértékelése is jórészt a testsúlya miatt sérül. Mivel amit önmagáról gondol, azt tulajdonítja másoknak is, nehezebben veszi észre, ha valaki pozitívan viszonyul hozzá, hogy valakinek tetszik.

Mivel a pozitív visszajelzéseket nem veszi észre, esetleg csak a negatívakat hallja meg, erősödik az a belső meggyőződése, hogy ő senkinek sem szimpatikus, senkinek sem kell.

Sokszor hallani túlsúlyos emberektől, hogy úgy érzik, hátrányban vannak például egy munkahelyi felvételin, mert lustának, kevésbé aktívnak tartják őket. Ezért talán nem merik hangsúlyozni előnyös oldalaikat, hanem az általuk feltételezett megítélés szerint viselkednek. Így beigazolódik majd a feltevésük, és nem is kapják meg az állást.

Úgy tűnik tehát, hogy az önértékelést jócskán csökkentheti, ha valaki nem átlagos alkattal rendelkezik. A baj sokszor az, hogy az önbizalomhiány az élet más területeire is rávetül. Ha az illetőnek sikerül lefogynia, talán több energiába kerül helyreállítania az önértékelését, mint megtartania a testsúlyát.

Ha valaki úgy gondolja, kövér, ne jusson téves következtetésre. Fogja fel úgy, hogy a sok tulajdonsága közül ez csak egy. Lehet ő attól még nagyon kedves, szorgalmas, jókedvű, jópofa, szexi, táncolhat nagyon jól. Nem egy, nagyon szeretetre méltó, ideálképpé váló ember létezik, – érdemes körülnézni a médiában például – akik ugyan túlsúlyosak, de ez mégsem árnyékolja be életüket.

Ha mégis sikerül aztán lefogyniuk, az csak egy plusz lesz a számlájukon. Tartsuk szem előtt azt a tényt is, hogy személyiségünk sokkal érdekesebb annál, hogy pusztán a testünk méretei határoznák meg értékeinket.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog