A túlélés miatt látjuk férfinak a sötét alakokat
A sötét utcákban settenkedő alakokat a legtöbb ember, nemtől függetlenül férfinak látja, ez pedig egy nemrég végzett kutatás szerint egy fontos túlélési ösztönnek köszönhető.
A Kalifornia Egyetem pszichológusai férfi és női egyetemi hallgatókat kértek meg, hogy határozzák meg 21 ember nemét sziluettjük alapján. Az alakok azonos magasságúak voltak, de csípő- és derékbőségük aránya változó volt. Az első néhány figurának homokóra, vagyis nőies alkata volt, a későbbiekben pedig folyamatosan férfiasodtak a sziluettek.
A résztvevőket megkérték, hogy mindegyik figuránál határozzák meg a nemet: a tudósok elsősorban arra voltak kíváncsiak, észreveszik-e az önkéntesek, mikor lesz a női alakokból - a csípő és derékarányok megváltozása miatt - férfi.
"Meglepő módon sokan még az egészen nőies figurákat is férfiként azonosították" - nyilatkozta Kerri Johnson, a kutatás egyik vezetője. "A nem egyértelműen férfias vagy nőies sziluetteket szinte mindenki férfiként érzékelte."
Normális esetben a férfias és nőies alkat közti határvonal a derék és csípőbőség kerületét alapul véve 0,8-es értéknél húzódik. Az önkéntesek azonban átlagosan 0,68-nál húzták meg ezt a határvonalat. Más szóval csak azokat az alakokat látták nőiesnek, amelyek egyértelmű nőies (nagy mell, keskeny csípő) vonalakkal rendelkeztek.
Mi lehet ennek a magyarázata? Johnson és kollegái szerint ez egy ősi túlélési mechanizmus eredménye. Egy férfi alapvetően nagyobb veszélyt jelenthet bárkire, mint egy nő, ezért agyunk automatikusan a nagyobb fenyegetésre készíti fel a testünket.
"Ez egy önvédelmi mechanizmus: egy sötét sikátorban egy nő általában nem jelent nagy veszélyt, egy ismeretlen férfi azonban testi épségünket is fenyegetheti" - nyilatkozta Johnson. "Véleményem szerint ez a jelenség etnikai hovatartozástól és kultúrkörnyezettől függetlenül mindenütt jelen van, bár lehetséges, hogy vannak kisebb-nagyobb eltérések a fenyegetettség függvényében."
Ezek a mechanizmusok erősítik a nemi sztereotípiákat, ami veszélyes lehet néhány esetben: egy nőre például veszélyt jelenthet, ha férfias alkata miatt fenyegetőnek érzékelik. "Nők esetében pedig előfordulhat, hogy csak a nagyon extrém testarányokkal rendelkezőket tekintik vonzónak és ártalmatlannak" - vélekedett a kutató.
A kutatás részletes leírása a Proceedings of the Royal Society B című brit tudományos szaklapban olvasható.
A Kalifornia Egyetem pszichológusai férfi és női egyetemi hallgatókat kértek meg, hogy határozzák meg 21 ember nemét sziluettjük alapján. Az alakok azonos magasságúak voltak, de csípő- és derékbőségük aránya változó volt. Az első néhány figurának homokóra, vagyis nőies alkata volt, a későbbiekben pedig folyamatosan férfiasodtak a sziluettek.
A résztvevőket megkérték, hogy mindegyik figuránál határozzák meg a nemet: a tudósok elsősorban arra voltak kíváncsiak, észreveszik-e az önkéntesek, mikor lesz a női alakokból - a csípő és derékarányok megváltozása miatt - férfi.
"Meglepő módon sokan még az egészen nőies figurákat is férfiként azonosították" - nyilatkozta Kerri Johnson, a kutatás egyik vezetője. "A nem egyértelműen férfias vagy nőies sziluetteket szinte mindenki férfiként érzékelte."
Normális esetben a férfias és nőies alkat közti határvonal a derék és csípőbőség kerületét alapul véve 0,8-es értéknél húzódik. Az önkéntesek azonban átlagosan 0,68-nál húzták meg ezt a határvonalat. Más szóval csak azokat az alakokat látták nőiesnek, amelyek egyértelmű nőies (nagy mell, keskeny csípő) vonalakkal rendelkeztek.
Mi lehet ennek a magyarázata? Johnson és kollegái szerint ez egy ősi túlélési mechanizmus eredménye. Egy férfi alapvetően nagyobb veszélyt jelenthet bárkire, mint egy nő, ezért agyunk automatikusan a nagyobb fenyegetésre készíti fel a testünket.
"Ez egy önvédelmi mechanizmus: egy sötét sikátorban egy nő általában nem jelent nagy veszélyt, egy ismeretlen férfi azonban testi épségünket is fenyegetheti" - nyilatkozta Johnson. "Véleményem szerint ez a jelenség etnikai hovatartozástól és kultúrkörnyezettől függetlenül mindenütt jelen van, bár lehetséges, hogy vannak kisebb-nagyobb eltérések a fenyegetettség függvényében."
Ezek a mechanizmusok erősítik a nemi sztereotípiákat, ami veszélyes lehet néhány esetben: egy nőre például veszélyt jelenthet, ha férfias alkata miatt fenyegetőnek érzékelik. "Nők esetében pedig előfordulhat, hogy csak a nagyon extrém testarányokkal rendelkezőket tekintik vonzónak és ártalmatlannak" - vélekedett a kutató.
A kutatás részletes leírása a Proceedings of the Royal Society B című brit tudományos szaklapban olvasható.
medipress
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése