Utazás a médiával
www.licium.hu - Már csak egy alkalmas helyet kell lelnem az utazás idejére. Vizsgálódom, érdekes arcokat pillantok meg. Ott jó lesz – gondolom, és elindulok. Eme pár méter megtétele macerásabb, mint ahogy elképzeltem. Kész akadálypálya az a pár méter a kiszemelt „célpontokig". Táska táska, ember ember hátán-hegyén, újoncoknak nem is egyszerű feladat, de „vén rókaként" aranyérmet érdemelnék az időrekordért, mely alatt ott is voltam az öreg nénik, a kisiskolások és a suhancok között.
Embereim kevésbé vidám arccal fogadnak, mint ahogy én köszöntöm őket. Mi lehet a gond? Zavarba hoztam őket egy „eszméletlen" eszmefuttatás közben, vagy csak fizikai valóm nem ínyükre való? Az, hogy máshova menjek, ki van zárva, hiszen ezért küzdöttem, hogy köztük lehessek, és figyeljek.
Feszülten pásztáznak végig, mint az „újhúst" szokták. Néma csend, egy szó se, a szemeik szinte „beszélnek" arról, hogy nem kéne itt lennem. Kitartó vagyok, és ekkor megtörtént, amire
vártam: alanyaim feloldódtak, és csacsogni, fecsegni kezdtek.
Rengeteg információt ontottak magukból a csivitelő szájacskák. Sokkal okosabb leszek – gondoltam. És így is lett. Sajnos rá kellett ébrednem, hogy a televízióban látható igen „magas színvonalú" műsorokról van szó. Az igazán szomorú az, ahogy a különböző médiumok befolyásuk alá vonják a társadalom tagjait, kortól, nemtől, családi háttértől függetlenül. Az említett kisiskolás és a piacról hazautazó nénike, majdhogynem összeveszett egymással az ügyeletes szappanopera szereplői között lévő feszültség miatt – gondolom, sokban változna utastársaim élete, ha az egyik szereplő nem lopna el egy újabb motort, vagy ha a reality show-t nem éppen az nyeri meg, aki megnyerte... Igen, ezek mégiscsak világrengető dolgok...
A jó Pap(p) is holtig tanul, persze eddig is ismertem a média emberekre mért hatását, de ilyen intenzíven még nem volt „szerencsém" megfigyelni. Most éreztem azt igazán, hogy nagy baj van, és ezen változtatni kell. A változás útjára lépni nem könnyű, viszont nem is oly nehéz, mint amennyire elsőre látszik. Közösen kell elindulnunk a Dorothy által megtalált sárgaköves úton, hogy a jövőnk ne legyen sötét, mint az éjszaka.
Papp Ferenc

Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése