Egyre többeket érint a billentyűkór
A kéz mozgását korlátozó, fájdalmas, az ujjakat, alkart érintő betegség azoknál is jelentkezhet, akik szabadidejükben sokat számítógépeznek, vagyis órákon át a billentyűzetet, az egeret nyomogatják könyökölve, illetve okostelefonjukon a hüvelyk- vagy mutatóujjuk segítségével SMS-ezgetnek.
Korkór
Nem véletlen, tehát hogy az ínhüvelygyulladást manapság „billentyűkórnak”, „egérbetegségnek” is nevezik.
Ahhoz azonban, hogy megértsük, mi vezet az ujjak vagy az alkar monoton használata során kialakuló, a lágyrész-reumatizmusnak nevezett kórképek csoportjába sorolható betegséghez, valamelyest ismernünk kell a kezünk szerkezetét és működési mechanizmusát.
Felső végtagunk mozgékonyságát a két alkarcsonthoz csatlakozó kéztő-, kézközépcsontok, valamint az ujjpercek apró csontjai és az ízületeket összekapcsoló kötőszövetes szalagok biztosítják. A csontokat az izmokhoz kemény, rostos szalagok, inak rögzítik, amelyek csőszerű képződmény(ek)ben, az ún. ínhüvely(ek)ben futnak. Az ín csúszását egyfajta finom, nyákszerű anyag biztosítja. A védő (csőszerű) ínhüvelyalagutak azonban hosszan tartó, vagy akár egyszeri erős megterhelés hatására megduzzadhatnak, begyulladhatnak
Erre utaló jel lehet az ujjak ropogása, az ujjak, illetve az alkar nyomásérzékenysége, a kéz, illetőleg a kar mozgatása nyomán fellépő kínzó fájdalom, amely olyan erőteljessé is válhat, hogy a kéz „rendeltetésszerű” használatát is korlátozhatja.
Bár e tünetek megjelenése leggyakrabban tartósan végzett, monoton, egyoldalú munka következménye, az sem ritka, hogy valamilyen megerőltető manuális tevékenység (nagytakarítás, ablak- vagy bútortisztítás, sarlóval történő fűnyírás stb.) idézi elő.
Az ilyen esetek akut gyulladást provokálnak. Ilyenkor nagyon fontos a fájdalmas testrész borogatása, kímélése, amit fáslival vagy sínezéssel (hőre lágyuló műanyag, vagy tépőzáras rögzítő sínek) lehet biztosítani.
A fent említett rögzítési módok alkalmazásával és az egy-két hétig tartó, nem szteroid gyulladáscsökkentők szedésével – vagy ugyanezen hatóanyagú kenőcsök, illetőleg zselék külsődleges használatával – a gyulladás, majd a fájdalmak is megszűnnek, és a beteg fogásbiztonsága visszatér.
Amikor a kezünk a „tettesre” mutat
Amennyiben a kínzó érzés és a mozgáskorlátozottság makacsnak bizonyul, a reumatológus szakorvos – helyileg – szteroid injekciós kúrát alkalmazhat, majd fizikoterápiás kezeléseket is javasolhat.
Az akut gyulladás otthoni kúrálgatásával azért sem ajánlatos sokáig (egy-két hétnél tovább) kísérletezgetni, mert az elhanyagolt ínhüvelygyulladás egyre gyakrabban visszatérhet, majd állandósulhat. A másik ok – ami nemcsak indokolhatja, hanem egyenesen szükségessé teszi a szakorvosi vizsgálatot –, ha a fájdalom hetekig, esetleg hónapokig kísért. Elhúzódó, előrehaladott vagy gyakran visszatérő ínhüvelygyulladáskor ugyanis annak a lehetősége is fennállhat, hogy a probléma állandósul, így közérzetünket és az életminőségünket is hátrányosan befolyásolhatja.
Ráadásul a jelenség krónikussá válása felvetheti annak gyanúját is, hogy valamilyen „alapbetegség” (leggyakrabban cukorbaj, TBC, pikkelysömör vagy sokízületi gyulladás), illetve valamilyen gennyes góc (pl. rossz fog), bakteriális fertőzés játszik szerepet a kór gyakori visszatértében/állandósulásában.
Ilyenkor a kiváltó okok feltárásában fontos szerepük van az inakra ható esetleges csontelváltozásokat kimutató röntgen- és labor-, illetve más szakorvosi (pl. belgyógyászati) vizsgálatoknak.
Az „billentyűkór” menedzselhető betegség
Az összefoglaló névvel lágyrész-reumatizmusként számon tartott kórképek csoportjába sorolható ínhüvelygyulladás – amennyiben idültté vált – gyógyulásának alapfeltétele az alapbetegség, a kór okának kezelése, megszüntetése.
Ha a billentyűkórról van szó, vagyis a betegség a foglalkozásunkhoz kötődik – és a mai munkaerő-piaci viszonyok között nem tudunk munkahelyet, munkakört váltani –, a kezelőorvos terápiás célból röntgenbesugárzást vagy fizikoterápiás kezeléseket javasolhat, nemcsak a munkaképességünk mielőbbi helyreállítása céljából, de azért is, hogy elejét vegye a kezünk mozgásképességét korlátozó gyulladás gyakori fellobbanásának, illetőleg idültté válásának.
Forrás: Ötvenentúl.hu

Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése