Divat

Jelentkezz az ingyenes Aerobix oktatóképzésünkre. A részletekért vedd fel velünk a kapcsolatot az ITT található jelentkezési lap kitöltésével.

Breaking News

A tudós, aki rátalált a gluténérzékenységre most azt állítja, hogy a betegség nem létezik

Lehet, hogy a Monsanto glifozátja a valódi oka a liszttel készült élelmiszerek iránti érzékenységnek?
Sok millió ember kapta meg a diagnózist, hogy némi intoleranciát mutat a gluténnel, egy fehérjével szemben, amely kenyérben, árpában és más gabonákban található.  De tudományosan vajon mennyire megalapozott a nagyfokú glutén intolerancia hirtelen hulláma? Mint kiderült, lehet, hogy a glutén nem okoz egészségügyi problémákat, hanem az agrokemikáliákra adott reakció, melyeket a gabona termesztésekor alkalmaznak.

A glutén egy összetett fehérje, amely mint egy ragasztó működik a kenyérben, amely összetartja és bolyhos, rágós textúrát ad neki, amit az emberek élveznek. Valamint szejtán néven használják hús helyettesítésére, amely jól ismert a vegetáriánusok és vegánok körében.

Bár egyes szakértők úgy vélik, hogy az amerikaiak csupán 1 százalékának van glutén-intoleranciát okozó autoimmun rendellenessége, a felnőttek 18 százaléka állítólag rendszeresen vásárol gluténmentes ételeket, és mintegy 30 százaléka azt mondja, hogy kevesebb glutént akar enni.

2011-ben egy ausztrál tudós, Peter Gibson a Monash Egyetemen végzett kísérletet annak megállapítására, hogy a glutén az étrendben gasztrointesztinális zavart okozhat azokban az emberekben, akiknek nincs lisztérzékenysége. Amikor a kísérletek megerősítették ezt a hipotézist, ezt a feltételt “nem-cöliákiás glutén érzékenység“-nek vagy NCGS-nek nevezték el. Ezzel kezdetét vette a gluténmentes trend, amely 2016-ra a becslések szerint egy 15 milliárd dolláros iparággá nőtt.

Gibson azonban nem volt elégedett a megállapításokkal, és mivel a glutén oly gyakori az emberek mindennapi étrendjében mind manapság, mind a történelem során, azt akarta tudni, hogy miért és hogyan okozhatja a glutén ezt a reakciót azokban az emberekben, akik nem szenvednek lisztérzékenységben. Következésképpen úgy döntött, hogy kutatásait új szintre emeli, és szigorúbb kísérletet folytat, mint amit általában a táplálkozási vizsgálatok során végeznek.

Ehhez az új kísérlethez Gibson 37, önmagát gluténnel szemben érzékeny betegnek valló személyt keresett. A kettős vak vizsgálatot (Olyan kísérlet, melynek során sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy a vizsgálatban résztvevő személy hatóanyagot tartalmazó szert vagy hatóanyag nélküli placebót kapott) olyan betegeknél végezte el, akiknek NCGS és irritábilis bél szindrómája volt, cöliákiája viszont nem. Két hétig a betegek magas gluténtartalmú, alacsony gluténtartalmú és gluténmentes ételeket kaptak (mint kontrollcsoport), majd ezt egy két hetes “kimosási” periódus követte.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az első kísérlet eredményeivel szemben a glutén intolerancia valójában nem létezik olyan személyeknél, akiknek nincs lisztérzékenysége. Egy harmadik tanulmány, amelyet Gibson is alátámaszt, tovább támogatja ezeket a megállapításokat, ami azt sugallja, hogy a glutén érzékenységnek a nagy része pszichoszomatikus.

“Az első tanulmányunkkal ellentétben … nem találtunk különösebb választ a gluténre.” – Dr. Peter Gibson.

Lehet, hogy nem a glutén – De ne együnk túl hamar búzát

Bár a glutént már nem tekintik azon egészségügyi problémák okának, amely állítólag a glutén gabona fogyasztásával jár, ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos gabonákat teljesen biztonságos fogyasztani. 2005-ig 16 amerikai államban tesztelték a GMO-búzát, és tudják, hogy kiszabadultak a kísérleti területekről, genetikailag beszennyezve a közeli mezőket a levegőben szálló magok és kereszt beporzás útján.

“Az USDA laboratóriumok további vizsgálata ugyanazon GE glifozátrezisztens búzafajta jelenlétét jelzi, amelyet a Monsanto számára engedélyeztek 1998-tól 2005-ig, hogy 16 államban tesztelje.”

Ezenkívül még a nem GMO búzát is lepermetezik a Monsanto rákkeltő glifozátjával csupán néhány nappal a betakarítás előtt, mert kiderült, hogy a búzamezők némileg több magot termelnek, amikor ezt a mérget 7-10 nappal a betakarítás előtt kipermetezik, ahogy azt az MIT kutatója, Dr. Stephanie Seneff vizsgálata megállapította.

Az Egészségügyi Világszervezet a glifozátot nem csak valószínű rákkeltő anyagnak tartja, hanem számos más egészségügyi problémához is kapcsolódik, beleértve a depressziót, a cukorbetegséget, és ahogy kitalálható, a cöliákiát és a glutén intoleranciát is. Ez a 2013-as tanulmány azt mutatja, hogy a glifozátnak kitett halak esetében a lisztérzékenységhez hasonló emésztési problémák alakulnak ki.

“Ha a glifozát a kenyérbe jut, lehetetlen, hogy az emberek elkerüljék azt, hacsak nem fogyasztanak organikus ételeket. Másrészt a gazdák könnyedén választhatják, hogy nem használják a glifozátot a búza permetezésére közvetlenül a betakarítás előtt. Ezért a Talajszövetség arra szólít fel, hogy azonnal állítsák le a glifozát permetezést a kenyérben való felhasználásra szánt búza esetében.” – Peter Melchett – Talajszövetség

Következtetés

Igaz, hogy nem minden élelmiszer hóbort bizonyul igaznak. Ugyanakkor óvatosnak kell lennünk, amikor kiválasztjuk azokat az élelmiszereket, amelyeket a családunknak adunk. Bár megállapítást nyert, hogy a glutén önmagában nem okoz intoleranciát a lisztérzékenységben nem szenvedő emberekben, még mindig vannak olyan problémák a búza termelésében, amelyekkel tisztában kell lennünk.

A búzát a helyi és biogazdálkodóktól szerezzük be, amikor csak lehetséges, és tegyünk meg mindent, hogy elkerüljük a Monsanto és más növényvédőszerek vegyi méreganyagait, amelyek utat találnak a szervezetünkbe.


Forrás: ujvilagtudat.blogspot.de

Nincsenek megjegyzések