Vírusos vagy bakteriális a fertőzés?
A leggyakoribb fertőző betegségeket, például a náthát, torokfájást, megfázást egyaránt okozhatja baktérium és vírus is. A tünetek nagyon hasonlóak lehetnek, de különböző kezeléseket igényelnek. Hogyan különböztethetjük meg ezeket?
Természetesen, azt, hogy a betegséget vírus vagy baktérium okozza, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet egyértelműen meghatározni, de erre az esetek nagy részében nincs szükség. A vírusos és a bakteriáls eredetű betegségeknek ugyanis eltérő a lefolyása és általában a tünetei is, bár ez utóbbiak nagyon hasonlóak lehetnek. Akármelyik fertőzésre gyanakszunk, mindenképpen orvoshoz kell menni, egyrészt, mert a betegségek diagnosztizálása az ő feladata, nem a miénk, másrészt, ő tud megfelelő gyógyszert felírni, terápiát javasolni.
A vírusok (nagyon egyszerűen fogalmazva) tulajdonképpen csak némi genetikai örökítőanyagból és az azt körülvevő proteinburokból állnak, nem képesek az önálló életre, a gazdaszervezet sejtjeit használják arra, hogy szaporodjanak. A folyamat során azonban a gazdasejtet elpusztítják, és súlyos tüneteket okoznak a szervezetben. A vírusok jóval kisebbek a baktériumoknál.
A baktériumok általában egysejtű élőlények, amelyek számtalan helyen képesek életben maradni, például a vízben, élelmiszereken vagy a különböző felületeken. A szervezetünkben is több milliárd baktérium él, anélkül, hogy betegséget okoznának. A jótékony hatású baktériumok többek között segítik az immunrendszer működését, vagy éppen az ételek megemésztését.
A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak, saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul.
A bakteriális fertőzések 5-14 napig tartanak, a tünetek idővel folyamatosan romlanak és gyógyszeres kezelés nélkül ritkán múlnak el teljesen. A bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni, a vírusfertőzések ellen az antibiotikum nem használ, inkább a tüneteket enyhítő gyógyszerekre van szükség, emellett segít a sok pihenés a folyadékfogyasztás.
A vírusfertőzés nagyon gyakran hőemelkedéssel jár együtt, vagyis a lázunk általában nem megy 38 fok fölé. A szervezetünk azért emeli a hőmérsékletet, hogy a kórokozókat elpusztítsa, illetve lelassítsa azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segíthetik a vírusok szaporodását. A vírusfertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az izzadás, hidegrázás, izomfájdalom, étvágytalanság, általános rosszullét, elesettségérzet. Mivel egész szervezetünk igyekszik a vírusok ellen küzdeni, az izmaink, ízületeink is fájhatnak, és ez a fájdalom, gyengeségérzet az egész testünkre kiterjed. Fejfájás is jelentkezhet, elsősorban a homlok területén, és a torkunk is fájhat. Az orrunk bedugulhat, ez fokozott váladéktermelődéssel együtt járhat, és a váladék irritálhatja a torkot, így gyakori a köhögés. A köhögés (mely köpetürítéssel is együtt jár) gyakran jóval tovább tart, mint a vírusfertőzés maga. Vírusfertőzés esetén az orrból távozó, esetleg felköhögött váladék híg és átlátszó, míg a baktériumfertőzésnél sárgás, zöldes, esetenként rozsdasínű is lehet, sűrű, ragacsos.
A bakteriális fertőzések gyakran magas lázzal járnak együtt, a testhőmérséklet 38 fok fölé kerül, mert a szervezet így küzd a baktériumok ellen. A bakteriális fertőzés egyéb tünetei között találhatjuk az egy-egy pontra koncentrálódó, erős fájdalmat, ott, ahol a baktériumok megtelepedtek (például a fülben). A fertőzés legyőzéséhez a szervezet aktivizálja az immunrendszert, ezért a nyirokcsomók fokozott működéssel dolgoznak, és meg is duzzadhatnak. Ez legjobban a fül mögött és a nyakon érezhető.
