Hidegen vagy melegen együk az ételt?

A táplálkozási szakemberek körében sokféle nézet él arra vonatkozóan, hogy az emberi szervezet a napi táplálékbevitel során a hideg vagy a meleg ételeket részesítse előnyben.

Melyik hasznosabb, milyen az arány, és egyáltalán: télen több meleget, nyáron pedig hideget fogyasszunk?

A baltimoore-i Táplálkozási Intézet tanulmánya szerint a hideg ételek és italok fogyasztása bizonyos mértékig hátrányosabb, mint a melegeké - írja a napidoktor.

Az emberi szervezet viszonylag állandó hőmérséklete, amelyet a lázmérővel 37 C fok körülire tehetünk,  kevesebb energiával gyorsabban  képes a meleget a tápanyagokat feldolgozó szervek számára a megfelelő hőmérsékletűre lehűteni, mint a hideget felmelegíteni. Ezt a hőmérséklet-beállítást a száj, a nyelvek a fogak, a nyelőcső speciális mechanizmusokkal végzi.

Ennek ellenére előfordul, hogy valaki forró ételtől vagy italtól akár meg is „égetheti” a száját, vagyis a jellemző égési csípős érzés közben lenyel forró falatot vagy kortyot, ilyenkor a nyelőcsőben tovább”hűl” az anyag, hogy mire a táplálék feldolgozása elindul a gyomorban, illetve a belekben, a hőfok megfelelő lesz.

Nem így a hideg esetében, amely nagyobb károkat tud okozni ebben a folyamatban, mint a meleg. A legkárosabb azonban a forró és a hideg gyors váltakozása, vagyis a nagy hőmérséklet-ingadozásokat a szervezetünk hőkiegyenlítő rendszere nehezen képes feldolgozni. Éppen ezért forróra hideg éppúgy nem ajánlott, mint jegesre a túl meleg.