A fülhallgatók veszélyesek lehetnek

A fül- és fejhallgatók használatának elterjedésével az elmúlt évtizedekben az általuk okozott halláskárosodás veszélye is megnőtt - írja az ötvenentul.

A halláskárosodás növekvő problémájára a WHO jelentése hívta fel a figyelmet. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, ha letekerjük a hangerőt, és napi egy órára csökkentjük az audioeszközök használatát, a halláskárosodás kockázata is mérsékelhető.

Fiatalok veszélyben

A halláskárosodás veszélye elsősorban a tinédzser és a fiatal felnőttek körében nagy, mivel ezekben a korosztályokban a legelterjedtebb az audioeszközök használata. Gyermekeink, unokáink védelmében fontos megjegyezni, hogy a halláskárosodás vissza nem fordítható, egyedül csak a megelőzéssel tudjuk megóvni a fül egészségét.

A világon megközelítőleg 360 millióan – a teljes lakosság 5 százaléka – szenved közepes vagy annál súlyosabb halláskárosodástól. A kiváltó okok skálája széles, a hallás csökkenését genetikai tényezők mellett okozhatják fertőző betegségek, droghasználat, környezetből származó zajártalmak és az életkor előrehaladtával is gyakoribbá válik ez a probléma. A WHO szerint azonban az esetek felében a halláskárosodás megelőzhető.

Az általuk vizsgált országokban a 12–35 év közöttiek felénél találták veszélyesnek a személyes audioeszközök – ide sorolva az okostelefonokat is – hangerejét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a korosztály 40 százalékánál még egyéb körülmények – éjszakai szórakozóhelyek, sportesemények rendszeres látogatása – is tovább növelik a halláskárosodás veszélyét.

Idősebbek is megszenvedhetik

A hangerő kiváltotta halláskárosodási kockázat nem csak a tizenévesek „kiváltsága”. A 20 és 69 év közötti amerikai lakosságnak például 15 százaléka (26 millió ember) szenved halláskárosodásban, aminek jórészt a 85 decibelt meghaladó zaj az oka – legyen az munkakörülmények vagy szórakozás kiváltotta hangerő. Ilyen típusú hazai felmérés nem készült, így a magyarországi helyzetről nincsenek adataink.

Miért káros?

A károsodás mértékét több tényező is befolyásolja: a zaj erőssége, időtartama és a zajártalom gyakorisága. A legrosszabb tehát, ha valaki a délutánjait, estéit is 85dB feletti fej- vagy fülhallgatóval a fején tölti; a hétvégéken pedig rendszeres vendég különböző szórakozóhelyeken, koncerteken. Az átmeneti halláscsökkenés, hallásvesztés, vagy a zajos éjszakák utáni fülcsengés mindenképpen intő jel arra, hogy a fülnek több csendre, pihenésre és kevesebb zajra volna szüksége.

A WHO szerint a hallás megőrzéséért a munkavédelmi előírások betartásával, a koncerteken pedig füldugó használatával tehetünk. Ehhez járulhatnak hozzá a munkaadók, illetve a programszervezők a csendes, „nyugi-szobák” kialakításával, ahová a résztvevők időnként félrevonulhatnak a zajos környezetből. A veszélyeztetett korcsoportba tartozók számára az Egészségügyi Világszervezet azt tanácsolja, hogy a megelőzés érdekében biztonságos hangerősséggel, 85dB alatt hallgassanak zenét. A zenehallgatás időtartamát tekintve napi egy óra, vagy annál kevesebb áll az ajánlásban. Ezenkívül érdemes koncertekre füldugóval készülni, hosszú távon pedig más, csendesebb elfoglaltságokkal is színesíteni a szabadidős programok repertoárját.

Forrás: Ötvenentúl.hu