Mi válthatja ki az ételallergiát?

Ausztrál kutatók kiderítették, hogy a már születéskor hiperaktív immunsejteknek közük lehet a csecsemő- és gyermekkori ételallergia kialakulásához
A Science Translational Medicine amerikai folyóiratban közzétett tanulmány felfedezései elősegíthetik a csecsemők és a kisgyerekek kezelését a gyerekkori ételallergia megelőzésében.

Uher Ferenc őssejtbiológus az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, ezer újszülött sorsát követték egyéves korukig, és azt vizsgálták, a köldökzsinórvér összetételéből megjósolható-e vagy kikövetkeztethető-e, hogy kialakul-e valakiben egyéves koráig ételallergia.

Gyulladásra utaló jelek már csecsemőkorban

Azoknál, akiknél kialakult, már újszülött korukban gyulladásra utaló jeleket találtak a köldökzsinórvérben: az immunrendszer sejtjeinek fokozott aktivitását, illetve a különféle sejttípusok arányának eltolódását lehetett megfigyelni. Elsősorban a monociták, az immunválaszt és a gyulladásos folyamatokat elindító sejteknek az aránya és aktivitása nőtt meg - magyarázta.

A Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja a vizsgálatok során rájött, hogy az allergia kockázatának kitett csecsemők esetében a monociták már a születésük előtt vagy alatt aktivizálódtak. Eme sejtek jelei bátorították a speciális immunsejtek, a T-sejtek immunválaszának kifejlődését, ami eleve hajlamossá tesz allergiás reakciókra.

A szakember hozzátette, a vizsgált köldökzsinórvér-mintákban a normálisnál alacsonyabb volt ama immunsejtek aránya, amelyeknek fékezniük kellene ezt a választ, a gyulladási folyamatokat.

Évekig fejlődik az immunrendszer

Az eltérésnek lehet genetikai alapja, kialakulhat öröklődés útján, de lehetnek környezeti okai is. Az sem zárható ki, hogy valamilyen fertőzésen esett át az édesanya a terhesség alatt és ennek nyomát viselik a magzatok.

Uher Ferenc szavai szerint az immunrendszer részben a magzati korban, részben a születés után még évekig folyamatosan fejlődik, ez a folyamat tanulással jár együtt: az immunrendszer is aszerint fejlődik, hogy milyen környezeti hatások érik.

Ezt nevezik higiénia-hipotézisnek, lényege, hogy minél többféle kórokozókkal találkozik a gyermek, annál egészségesebb és hatékonyabb immunrendszere lesz. Persze ez csak akkor fontos tényező, ha csak a környezeti hatások miatt alakul ki allergia.

Ételallergia vs. ételintolerancia

De mi is a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között? Széll András mikrobiológus kifejtette, az ételallergia viszonylag gyorsan, az étel elfogyasztása után megjelenő, akár súlyos tüneteket produkáló állapot, ez alatt nemcsak kiütéseket, hanem fulladásos, akár halálos megbetegedést is értenek.

Az ételintolerancia mindig krónikusan, hosszabb idő után megjelenő, hosszabb ideig tartó állapot, ami általános tüneteket ölelhet fel. A gyomor - bélrendszeri tüneteken túl, bőrkiütéseket, migrénes fejfájást, rossz közérzetet, elhízást, tanulási zavarokat is okozhat.

A kérdés mindig az, hogyan juthat a vérpályába az étel emésztetlenül? A szakember hozzátette, ilyen esetekben a táplálék nem emésztődik meg kellően, nem bomlik le alkotórészeire, átjut a vastagbélbe, és ott a szigorú barrieren keresztül valamiféleképpen ezek a lebontatlan, nagyobb molekulájú anyagok is átjutnak.

Egy fontos kérdésre még keresik a választ a tudósok: miért válnak hiperaktívvá az immunsejtek e csecsemők esetében? Öröklődik-e ez az aktivitás a baba génjeiben, vagy csupán a születéskor, esetleg a terhesség során válnak aktívvá ezek a sejtek?
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog