Így rendez ő: Budapesten tart mesterkurzust Oliver Stone
Budapestre érkezett pénteken Oliver Stone Oscar-díjas amerikai filmrendező, olyan művek alkotója, mint A szakasz vagy a Tőzsdecápák. A világhírű művész azért utazott Magyarországra, hogy mesterkurzust tartson a filmkészítésről.
Oliver Stone-t Andrew G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A filmíró mesterkurzus első vendégként Oliver Stone pénteken és szombaton tart előadást a budapesti Puskin moziban, a kurzuson bemutatja alkotói munkamódszerét a filmötlet születésétől a cselekmény és karakterek felépítésén át az elfogadott forgatókönyv létrehozásáig.
A pénteki program a Tőzsdecápák című film vetítésével kezdődik, ezt követően a hallgatók tehetik fel kérdéseiket a rendezőnek. Délután "A filmötlet születése. Forgatókönyv-fejlesztés Oliver Stone műhelyében - Tőzsdecápák esettanulmány" címmel hallhatnak előadást az érdeklődők. Este fél hatkor Oliver Stone új filmjét, a Vadállatokat vetítik. Szombaton ez az alkotás kerül terítékre. A beszélgetések moderátora Gyárfás Dorka újságíró lesz.
"A filmíró mesterkurzusok egy-egy világszerte elismert filmíró köré szerveződnek, akik inspiratív jelenlétükkel új impulzusokat adhatnak a magyar forgatókönyvíróknak" - olvasható az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben, amely kitér arra is, hogy a meghívott vendégek a két nap folyamán bemutatják sajátos munkamódszerüket és megosztják a közönséggel szakmai tapasztalataikat, hozzájárulva a magyar forgatókönyvíró szakma és a magyar filmipar megújulásához.
A közlemény szerint a következő alkalmakra Joe Eszterhast, Alan Parkert, valamint Luc Bessont szeretné a filmalap meghívni Magyarországra.
Oliver Stone háromszoros Oscar-díjas amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer 1946-ban született New Yorkban. Főként Fellini, Godard és Bunuel volt rá nagy hatással, 1964-től egy évig a nagyhírű Yale egyetemre járt, majd Vietnámban tanított angolt, dolgozott hajón, írt novellákat Mexikóban. Másodszor is megpróbálkozott az egyetemmel, de nem bírta sokáig: 1967 áprilisában belépett a hadseregbe és Vietnámba került.
A pénteki program a Tőzsdecápák című film vetítésével kezdődik, ezt követően a hallgatók tehetik fel kérdéseiket a rendezőnek. Délután "A filmötlet születése. Forgatókönyv-fejlesztés Oliver Stone műhelyében - Tőzsdecápák esettanulmány" címmel hallhatnak előadást az érdeklődők. Este fél hatkor Oliver Stone új filmjét, a Vadállatokat vetítik. Szombaton ez az alkotás kerül terítékre. A beszélgetések moderátora Gyárfás Dorka újságíró lesz.
"A filmíró mesterkurzusok egy-egy világszerte elismert filmíró köré szerveződnek, akik inspiratív jelenlétükkel új impulzusokat adhatnak a magyar forgatókönyvíróknak" - olvasható az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben, amely kitér arra is, hogy a meghívott vendégek a két nap folyamán bemutatják sajátos munkamódszerüket és megosztják a közönséggel szakmai tapasztalataikat, hozzájárulva a magyar forgatókönyvíró szakma és a magyar filmipar megújulásához.
A közlemény szerint a következő alkalmakra Joe Eszterhast, Alan Parkert, valamint Luc Bessont szeretné a filmalap meghívni Magyarországra.
Oliver Stone háromszoros Oscar-díjas amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer 1946-ban született New Yorkban. Főként Fellini, Godard és Bunuel volt rá nagy hatással, 1964-től egy évig a nagyhírű Yale egyetemre járt, majd Vietnámban tanított angolt, dolgozott hajón, írt novellákat Mexikóban. Másodszor is megpróbálkozott az egyetemmel, de nem bírta sokáig: 1967 áprilisában belépett a hadseregbe és Vietnámba került.
Leszerelése után Martin Scorsese filmes előadásait hallgatta a New York-i Egyetemen. Kisebb amatőr filmek után két felejthető horrort rendezett, s a kritika hasonlóan fogadta első egészestés filmjét is, amelynek operatőre és írója is volt.
A rendező általában maga jegyzi filmjei forgatókönyveit. Stone mindig az amerikai társadalmat foglalkoztató alkotásokat készített, legyen szó háborúról, tőzsdéről, médiáról, politikáról. Mindig sikerült megosztania a közvéleményt - nem véletlenül tartják a legellentmondásosabb hollywoodi rendezőnek.
Pályakezdőként A szakasz című filmjének forgatókönyvével házalt a stúdióknál, s bár eladnia nem sikerült, megbízást kapott Billy Hayes önéletrajzi könyvének adaptálására. Az ebből készült Éjféli expresszért kapta 1979-ben első Oscar-díját, még mint forgatókönyvíró.
A 80-as évek első felében több sikeres, bár nem mindig művészi igényű forgatókönyvét filmesítették meg (Conan, a barbár; A sebhelyes arcú; A sárkány éve). 1986-ban mégis leforgathatta a saját háborús élményei ihlette A szakaszt, "vietnámi trilógiája" első részét. Munkájáért megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat és forgatókönyvíróként is jelölték (méghozzá kétszer, a Salvador című politikai thrillerért is).
A trilógia második része Ron Kovic önéletrajzi könyve alapján 1989-ben készült el. A Született július 4-én egy lebénult, lelkileg is sérült vietnámi veterán, s vele egy generáció tragédiáját dolgozta fel, a rendező ezért is megkapta a rendezői Oscar-díjat. A sorozatot az Ég és Föld zárta le 1993-ban, amely Amerikában szokatlan módon egy vietnámi nő nézőpontjából láttatta a háborút.
1987-ben készítette a New York-i brókerek kegyetlen világát bemutató Tőzsdecápákat, 1991-ben két teljesen különböző filmjét mutatták be: a The Doors a 60-as évek kultikus zenekara és a legendás énekes, Jim Morrison történetét mesélte el; a JFK - A nyitott dosszié pedig a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletek összefoglalása.
Az 1994-ben készült, számos vitát és botrányt kiváltott Született gyilkosok egy ámokfutó sorozatgyilkos párt állított a középpontba. Két év múlva ismét politikai témához nyúlt, a Nixon a Watergate-botrány miatt lemondásra kényszerült elnök életét kísérte nyomon, főszerepben Anthony Hopkinsszal.
Stone-t a forgatókönyvért - megosztva - immár 11. alkalommal jelölték Oscar-díjra. Az elmúlt években több dokumentumfilmet is készített, köztük a palesztin-izraeli konfliktusról, a dél-amerikai politikai rendszerekről, valamint a barátjának tekintett Fidel Castróról.
A rendező általában maga jegyzi filmjei forgatókönyveit. Stone mindig az amerikai társadalmat foglalkoztató alkotásokat készített, legyen szó háborúról, tőzsdéről, médiáról, politikáról. Mindig sikerült megosztania a közvéleményt - nem véletlenül tartják a legellentmondásosabb hollywoodi rendezőnek.
Pályakezdőként A szakasz című filmjének forgatókönyvével házalt a stúdióknál, s bár eladnia nem sikerült, megbízást kapott Billy Hayes önéletrajzi könyvének adaptálására. Az ebből készült Éjféli expresszért kapta 1979-ben első Oscar-díját, még mint forgatókönyvíró.
A 80-as évek első felében több sikeres, bár nem mindig művészi igényű forgatókönyvét filmesítették meg (Conan, a barbár; A sebhelyes arcú; A sárkány éve). 1986-ban mégis leforgathatta a saját háborús élményei ihlette A szakaszt, "vietnámi trilógiája" első részét. Munkájáért megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat és forgatókönyvíróként is jelölték (méghozzá kétszer, a Salvador című politikai thrillerért is).
A trilógia második része Ron Kovic önéletrajzi könyve alapján 1989-ben készült el. A Született július 4-én egy lebénult, lelkileg is sérült vietnámi veterán, s vele egy generáció tragédiáját dolgozta fel, a rendező ezért is megkapta a rendezői Oscar-díjat. A sorozatot az Ég és Föld zárta le 1993-ban, amely Amerikában szokatlan módon egy vietnámi nő nézőpontjából láttatta a háborút.
1987-ben készítette a New York-i brókerek kegyetlen világát bemutató Tőzsdecápákat, 1991-ben két teljesen különböző filmjét mutatták be: a The Doors a 60-as évek kultikus zenekara és a legendás énekes, Jim Morrison történetét mesélte el; a JFK - A nyitott dosszié pedig a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés-elméletek összefoglalása.
Az 1994-ben készült, számos vitát és botrányt kiváltott Született gyilkosok egy ámokfutó sorozatgyilkos párt állított a középpontba. Két év múlva ismét politikai témához nyúlt, a Nixon a Watergate-botrány miatt lemondásra kényszerült elnök életét kísérte nyomon, főszerepben Anthony Hopkinsszal.
Stone-t a forgatókönyvért - megosztva - immár 11. alkalommal jelölték Oscar-díjra. Az elmúlt években több dokumentumfilmet is készített, köztük a palesztin-izraeli konfliktusról, a dél-amerikai politikai rendszerekről, valamint a barátjának tekintett Fidel Castróról.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése