Életünkre tör a kémia
A Kémiai Biztonság Napján tartott előadásokból kiderült: a vegyi anyagok alkalmazása fokozott veszélyt jelent a nemzetre és a lakosságra is. A krónikus betegségek 90 százalékában igazolható valamilyen kémiai hatás.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete a 2011. évet a "Kémia Nemzetközi Évének" nevezte. Ehhez kapcsolódva indult el a "Kémiai Biztonság Napja" elnevezésű rendezvénysorozat, amely minden évben december elején áttekinti a vegyi anyagok mind kiterjedtebb alkalmazásával kapcsolatos veszélyek megelőzésének lehetőségeit - írja az ÁNTSZ.
A vörösiszaptól a melamin-botrányig
A kemizáció fejlődésével párhuzamosan ugyanis megjelentek ennek árnyoldalai is: a vegyi katasztrófák, az egészség és a környezet nagyfokú károsítása. Az elmúlt években Magyarországon is több esemény jelezte ezt, mint pl. a tiszai ciánmérgezés és a kolontári vörösiszap katasztrófa, de itt említendők a biszfenol-A, a melamin, a dimetil fumarát és egyes ftalát vegyi anyagok, fogyasztókat érintő, sajtóvisszhangot is keltett esetei.
Életünkre tör a kémia Míg a tavalyi konferencia az ipar, az innováció és a tudomány szemszögéből közelítette meg ezeket a kérdéseket, addig a 2012. december 6-i rendezvény a veszélyes vegyi anyagok által okozott veszélyek megelőzésével foglalkozott, kiemelten az élelmiszerbiztonság, a foglalkoztatás politika, a katasztrófavédelem, bűnmegelőzés, és a népegészségügy feladatainak áttekintésével.
Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet által szervezett konferencián a jelenlévők előadásokat hallottak az élet-egészség és a környezet védelmének jogi szabályozásáról, az élelmiszerek kémiai biztonságáról; illetve arról, hogy a katasztrófavédelemnek az elmúlt egy évben milyen jellemző ipari baleseteknél kellett beavatkoznia és megakadályoznia a polgári lakosság veszélyeztetettségét.
A krónikus betegségek 90 százalékában szerepet játszanak
A konferencián elhangzottak alapján összességében elmondható: a nem fertőző krónikus betegségek esetében, mint kóroki tényező, 90 százalékban igazolható valamilyen kémiai hatás, expozíció.
Ez azt jelenti, hogy mind az egyénnek, mind az államnak megvannak a feladatai: az egyénnek az egészségtudatos magatartással a megfelelő minőségű élelmiszer kiválasztásától a felelős munkavégzésen át a környezetünk védelméig, az államnak pedig abban, hogy megteremtse azt a jogi és ellenőrzési környezetet, mely a gyártókat és forgalmazókat a kémiai biztonsági szabályok betartására ösztönzi.
