Élen járunk a betegségekben

A népbetegségek a lakosság jelentős részének egészségét fenyegetik, és egyben számos további egészségügyi probléma okozói. Közülük Magyarországon különösen gyakori az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás. Bár ezek a betegségek világszerte jelentős problémát okoznak, Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban is aggasztó – mutat rá a Betegek Világnapja alkalmából készült, hazai és nemzetközi adatokat feldolgozó elemzés - írja a napidoktor.

Hazánkban a 15 év felettiek 29%-a számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának, és amellyel az unión és szűkebb régiónkon belül is az élmezőnybe tartozunk. Az elhízás általános probléma, de a nők körében valamivel gyakoribb: míg a gyengébbik nem képviselőinek közel 30%-át érinti, a férfiak esetében ez az arány 26%. Az elhízás számos súlyos következménnyel járhat, egyebek mellett 44%-ban ez a cukorbetegség oka, 23%-ban pedig a kardiovaszkuláris betegségek előidézője.

A cukorbetegek arányát tekintve valamivel biztatóbb képet nyújt a nemzetközi összehasonlítás: a 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság körében csupán 6%-ra tehető diabéteszesek száma, ami kedvezőbb az OECD átlagánál, de Európában ezzel is a középmezőnybe tartozunk. A betegség halálos áldozatainak arányát tekintve már kifejezetten aggasztó a kép, és az uniós tagállamok közül is csak Cipruson és Portugáliában rosszabb a helyzet. A statisztikát árnyalja, hogy becslések szerint hazánkban a fel nem ismert diabéteszes esetek száma nagyságrendileg megegyezik a diagnosztizált esetszámmal (kb. 800 ezer fő). Ráadásul drámaian nő az érintettek száma: a WHO becslései szerint 2030-ra 30%-kal fog emelkedni az ezredfordulóhoz képest.

A halálozási statisztikák élmezőnyében – csakúgy, mint a fejlett országokban – Magyarországon is szív- és érrendszeri betegségek állnak. Hazánkban az ischaemiás szívbetegségben szenvedő betegek száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót – ráadásul mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az évezred eleje óta. A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. Mindez Európában is kimagasló: a magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek áldozatainak aránya mintegy kétszerese az uniós átlagnak.

A csontritkulás az Egészségügyi Világszervezet szerint a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma. Becslések szerint a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja. Magyarországon 800 ezer-1 millió a betegek becsült száma, akiknek a kétharmada nő. A betegség következtében évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest törés, 10 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törés történik hazánkban.

„Az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mellett az örökölt génállomány csak kismértékben felelős e betegségek kialakulásáért. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogyan táplálkozunk életünk fogantatástól számított első 1000 napjában. Ebben az időszakban alakul ki az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlam is, amelyek számos további betegség – köztük a kardiovaszkuláris betegségek – okozói lehetnek. A csontritkulás megelőzése szempontjából is kritikus ez az életszakasz, hiszen a csontállomány megfelelő fejlődése érdekében már ekkor is megfelelő kalcium bevitelre van szükség. Különösen fontos tehát, hogy a gyermekek táplálására már a várandósság alatt is odafigyeljenek a szülők” – figyelmeztetett dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke az elemzés kapcsán.

Ennek a korai életszakasznak a jelentőségére hívja fel a figyelmet az Első 1000 nap program: ha a szülők kellő figyelmet fordítanak a megfelelő táplálásra, egészségesebbé tehetik, és akár évekkel is meghosszabbíthatják a gyermekük életét.

Forrás: Napidoktor.hu