Izomgyengeség: mit érdemes tudni róla?

Az izomgyengeség (idegen szóval: myastenia) az izmok erejének hiányát jelenti. Milyen tünetei lehetnek, milyen mechanizmusok állhatnak a hátterében és milyen kritériumok alapján osztályozzák ezeket a betegségeket az orvosok?

Az izomgyengeséget, vagyis az izmok erejének elveszítését két nagyobb csoportba oszthatjuk: a valódi izomgyengeség (neuromuszkuláris gyengeség) olyan betegségeket ír le, melyeknél az izmok által kifejtett izomerő kevesebb, mint az elvárható lenne. Ezen betegségek közé tartozik például az izomdisztrófia - írja a hazipatika.

Az érzékelt izomgyengeség (nem-neuromuszkuláris gyengeség) esetében azonban a beteg csak úgy érzi, hogy sokkal több energiabefektetésre van szüksége ahhoz, hogy egy izomnál erőt fejtsen ki, azonban az izomerő normálisnak tekinthető. Ez jellemző például a krónikus fáradtság szindrómára. Esetenként előfordulhat, hogy az izomgyengeség megerőltetést, igénybevételt követően jelentkezik, azonban nem keverendő össze az izomfáradtsággal.

Az izomgyengeséget csoportosíthatjuk az ellen is, hogy mely izmokat érinti. Az úgynevezett proximális izomgyengeség inkább azokat az izmokat érinti, melyek a törzshöz közelebb találhatóak, míg a disztális izomgyengeség a végtagok izmainak gyengeségét jelenti.

Az izomgyengeség súlyosságát egy hatfokozatú skála alapján határozzák meg. A 0-dik szint mindenféle izomösszehúzódás hiányát jelzi, míg az ötös szint a normális izomerőt. Az első szintnél észrevehető némi összehúzódás, de az ízületnél nem érzékelhető elmozdulás. A második, harmadik és negyedik szintnél az ízületek is mozdulnak, azonban nem biztos, hogy a külső "ellenállással" szemben is képes erőt kifejteni a beteg.

A myastenia hátterében meghúzódó mechanizmusok érinthetik az izomsejteket, illetve azokat az idegeket is, melyek az agyból az izmokhoz húzódnak, és elektromos impulzusok segítségével irányítják az izmok mozgását. Egy 2008-ban megjelent tanulmány az izomgyengeséget a kalciumhiánnyal hozta összefüggésbe. Sokáig élt az a közkeletű elképzelés, hogy az izmokban felhalmozódó tejsav felelős az izomlázért, illetve az izomgyengeségért.

A tejsav hatásaival kapcsolatban azonban jóval több a bizonytalanság, és a szakemberek szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a tejsav izomgyengeséget okoz. Azonban a tejsav felboríthatja a szervezetünk elektrolit-egyensúlyát, és ezzel közvetve hathat az izmok erőkifejtési képességeire.