Bizseregnek az ujjai? Súlyos károsodást jelezhet

Viszketés, bizsergető érzés az ujjaknál: a kéztőalagút-szindróma tünetei gyakran éjjel jelentkeznek. A kezünk elzsibbad, a hüvelykujjunk elgyengült - aki ezeket a jelenségeket figyelmen kívül hagyja, akár maradandó izom- és idegkárosodásokkal is szembesülhet.
Vannak előrehaladott stádiumban lévő betegek, akik már az ujjaikat is nehezen használják, mert azok teljesen elzsibbadtak, gyakorlatilag bénák. Ezért nem tudnak erősen megragadni tárgyakat, egy virágcsokrot sem tudnak átkötni, mert nincs erő a kezükben. A kéztőalagút-szindrómáról a HáziPatika.com is írt már korábban, most pedig a Spiegel Online vette elő a problémát - írja a HáziPatika.

Valójában minden tizedik német ismeri ugyanis a szindrómát. Nőket háromszor gyakrabban érint a probléma, mint férfiakat. A gondok általában 40-70 éves kor között kezdődnek.

Az elején még főleg éjszaka jelentkeznek a tünetek. Az érintettek felébrednek, mert a kezük a felkarjukig fáj, illetve a karjuk elzsibbadt. Amikor megrázzák a karjukat, eltűnik a fájdalom, s megint bizseregni kezd a kezük.

A Canalis carpi, a kéztőalagút egy szűk csatorna, amelyet a kéztőcsontok és egy erős szalag a csukló magasságában képez.

A szalag, vagyis a "ligamentum carpi transversum" zárja le csatornává ezt az alagutat. (Ezt angol források flexor retinaculumnak is hívják.) A kéztőalagútban futnak az ujjak inai és a nervus medianus (egy fontos ideg), amely érzékeny, motorikus szálakból áll, illetve bizonyos kézizmok is, amelyek az ujjakat és a tenyeret mozgatják.

"Ha ezt az ideget a környezete folyamatosan nyomja vagy becsípődik, akkor károsodást szenved. Ekkor következnek a problémák" - mondta a Spiegel Online-nak Katrin Hahn neurológus, a berlini Charité klinika orvosa. Kezdetben a panaszok "szenzorosak", vagyis a kéz bizsereg. Később további panaszok járulhatnak ehhez, méghozzá "motorikusak", például a hüvelykujj ereje csökken.

A szindrómát több ok idézheti elő. Így például egy csuklótájéki sérülés után valamilyen hibás anatómiai elrendeződés válthatja ki, de reumatológiai betegségek, csontgyulladás, hegszövet (amely az ideget nyomja), korábbi krónikus ínhüvelygyulladás, rosszul beállított cukorbetegség vagy sokéves dialízis is okozhatja.

Néha az a baj, hogy a rossz elrendeződés veleszületetten szűk kéztőalagúttal párosul. Máskor az a helyzet, hogy valaki a kezét túl monoton jelleggel használja (például egyhangú munkavégzés közben), illetve túlterheli - mondta Hahn. A tünetek terhesség alatt is megjelenhetnek, mert a test ilyenkor sok vizet tárol, ami a nervus medianusra gyakorolt nyomást fokozhatja.

Az okoktól függ az is, hogy a kéztőalagút-szindróma csak egy, vagy mindkét kézre kiterjed-e. Kezdetben mindenesetre a tünetek csak átmenetileg jelentkeznek - mondja a neurológus. Minél tovább tart azonban az állapot, annál jobban sérül az ideg.

Azért fontos az ilyen tünetekkel időben orvoshoz fordulni, mert hosszabb távon az ideg sérülése az izmok eltűnéséhez vezethet - mondja Manfred Westphal, a Hamburg-Eppendorf-i Egyetemi Klinika idegsebésze. Ez pedig helyrehozhatatlan károsodás.

Sokszor az ilyen problémák egy sínnel is megoldhatók. A sín tehermentesíti, nyugalomba helyezi a csuklót. A kezelés azonban akár operációt is jelenthet, amikor az erős szalagot, a "ligamentum carpi transversum"-ot, amely a kéztőalagút felett húzódik, átvágják. Helyi érzéstelenítéssel, ambulánsan (azaz járóbeteg-kezeléssel) megoldható a beavatkozás, amely sokszor csak egy kisebb bevágással jár. A kockázat általában kicsi az ilyen operációknál.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog