Meglepő érdekességek a kávéról

A kávéfogyasztás ma már a kultúránk része, mindennapjaink rutinszertartása. Ideje többet megtudni a koffeinről és a kávéról.

Egészséges? Vagy épp ellenkezőleg? Hogyan hat a koffein az érrendszerre? A kávésok valóban tovább élnek? Vagy épp fordítva? Ezernyi, egymásnak ellentmondó információ, homályos hátterű kutatás, szponzorált hirdetés – ember legyen a talpán, aki eligazodik a kávéval kapcsolatos információk között. A továbbiakban hiteles statisztikai adatokkal, bizonyított tényekkel próbálunk tisztább képet festeni a kávéfogyasztási szokásainkról, az egészségre gyakorolt hatásáról. 9 érdekes tény következik - írja az Ötvenentúl.

Egyre kevesebbet iszunk

Míg a nyolcvanas években Magyarországon még fejenként évi 3,1 kg kávéból főztünk feketét, addigra az elmúlt években a fogyasztásuk 2,1 kilogrammra csökkent – áll a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH által kiadott összesítésben.

Bezzeg északon

Mi, magyarok közel sem tartozunk a nagy kávéfogyasztó nemzetek közé. A finnek évi 12 kilogrammos fogyasztásától alig maradnak el a norvégok, a dánok és az izlandiak sem, a presszókávé hazájaként ismert Olaszország mindössze a 12. helyen áll (5,9 kg/fő/év). Talán még ennél is meglepőbb, hogy a kávéivó nemzetként ismert amerikaiak évente mindössze 4,2 kilogrammal a világranglista 25. helyének környékén vannak, míg az ismert kávétermelő Etiópiában mindössze 1,3 kg kávéból készítenek italt évente és fejenként, amivel éppen csak a 70. hely előtt végeznek.

A legelterjedtebb pszichoaktív anyag

A kávé elterjedtsége is hozzájárul ahhoz, hogy a koffein lett a legnagyobb mennyiségben fogyasztott pszichoaktív anyag a Földön. Ám ez az élénkítő szer nem csak a kávéban van: több tucatnyi növényben is megtaláljuk az 1,3,7-trimetil-xantán néven is ismert koffeint vagy valamelyik közeli rokonát, például a teobromint: teában, kakaóban, csokoládéban vagy a kóladió kivonatában.

Amikor beüt a koffein

Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak. Félóra alatt szinte a teljes mennyiség felszívódik, és a vérkeringésbe kerül, majd a koncentrációja körülbelül 4 óra alatt a felére csökken.

Agyban hat

Szervezetünkben az adenozin nevű vegyületnek jut az egyik legfontosabb szerep az agyi aktivitás szabályozásában, szintje az ébrenléti és az alvási állapotokat is meghatározza. A koffein gátló hatást fejt ki az úgynevezett adenozinspecifikus receptorokra, elnyomva fáradtságjelző szignáljukat, ettől pedig energikusabbak leszünk.

Tévhit a kávéról

A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést. Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztás hipertóniával élőknek is szabadon engedélyezhető.

A koffein atyja

A koffeint a német Friedlieb Ferdinand Runge kémikus fedezte fel, még 1820-ban. Nem kisebb személyiség, mint Goethe javasolta neki, hogy vizsgálja meg, mitől élénkít a kávé.

Koffein és íz

A kávé íze, aromája vagy erőssége nincs összefüggésben az ital koffeintartalmával, mert azt leginkább a felhasznált kávébab típusa határozza meg (a robusta többet, míg az arabica kevesebbet tartalmaz). Amit mi aromának érzünk, azt a pörkölés során keletkező anyagok határozzák meg.

Antibiotikumokkal vigyázni!

Ha antibiotikumot szedünk, óvatosan a koffeinnel! A nagy dózisú gyógyszer hatására ugyanis a koffein lassabban ürül ki a szervezetből, ezért az arra érzékenyeknél átmeneti szívdobogást és alvászavart is okozhat.