Péniszrák: kit fenyeget, mik a tünetei
A péniszrák Európában viszonylag ritka elváltozás, 60 év felett mégis érdemes az árulkodó jelekre figyelni. Melyek ezek? Hogyan védhető ki, és miről ismerjük fel a rákmegelőző állapotot?
Olyan, férfiakat érintő, urológiai kérdéseket válogattunk össze, amelyekre ritkán kapunk megbízható válaszokat. Kétrészes sorozatunkban a péniszrákkal foglalkozunk néhány egyszerű és lényegre törő kérdés-felelet erejéig.
Milyen korban, hol gyakoribb a péniszrák?
A hímvessző (penis) daganata legtöbbször idősödő betegeknél fordul elő. Megjelenése 60 év után gyakoribb, de a későbbikben említésre kerülő hajlamosító tényezők fiatalabb korban is előidézhetik a keletkezését. Előfordulási gyakoriságban jelentős különbségek vannak a különböző földrajzi területeken. A fejletlenebb egészségügyi kultúrájú afrikai államokban csaknem százszor gyakrabban regisztrálnak hímvessző-daganatos betegeket, mint Európában. A halálozási mutatók emiatt jelentősen eltérőek. Míg az előbbi államokban a vezető halálokok egyike a péniszrák, Európában elenyésző az emiatt elhalálozott betegek száma.
Milyen tünetek jellemzik?
A péniszrák diagnózisának felállítása legtöbbször nem bonyolult. Leggyakrabban a makkon vagy a fitymán észlelt, legtöbbször gyulladásos jelekkel tarkított eltérések hívhatják fel a figyelmet a korai daganatra. Sajnálatunkra ebben a stádiumban viszonylag kevesen jelentkeznek urológusnál. Ennek több oka van. Egyrészt egy rossz értelemben vett szemérmesség. Alkalmanként megdöbbentő, hogy milyen elhanyagolt esetekkel találkozhatunk. Sokszor nem urológus az első vizsgáló orvos. Nemegyszer a kezdeti eltérést bőrgyógyászati eltérésként kezelik. A beteg számára ez végzetes lehet.
Mit jelent a prekancerózis?
A daganat kifejlődése többször hosszabb folyamat eredménye, mely különböző rákmegelőző (ún. prekancerózus) állapotokon keresztül zajlik. Több ilyen betegség van, például a vöröses Queyrat-féle eritroplázia vagy a szintén gyulladással övezett Bowen-kór, de nem ritka a kifejlett daganatot utánzó Buske-Loewenstein-daganat sem. Talán a leggyakrabban észlelt eltérés a szemölcsszerű kondilóma, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a magas kockázatú HPV-vírusokkal. A prekancerózisok felismerése és az ezzel egyidőben végzett kezelés megelőzheti a daganat kialakulását.
Véd-e a péniszráktól a körülmetélés (cirkumcízió)?
Igen, de csak a gyermekkorban elvégzett műtétnek van ilyen hatása. A daganatra hajlamosító tényezők közül vezető szerepe van a fitymaszűkületnek, és a fitymalemezek között felszaporodó és baktériumokkal fertőzött váladéknak, a szmegmának. Ebben többször találunk a daganat fejlődéséért egyértelműen felelős humán papillóma vírusokat (HPV). Ez nemcsak a hordozó férfira, hanem szexuális partnerére is veszélyes lehet. Azokban a kultúrákban, ahol a cirkumcízió gyermekkorban rituális szokás, lényegében ismeretlen a hímvessző-daganat és a méhnyakrák.
