Mennyire hat negatívan a hideg időjárás a neurológiai állapotokra?
Nyáron, amikor kánikula tombol, jelentősen nőhet a stroke és a szívinfarktus kockázata. Talán már hallott arról is, hogy télen, amikor kevesebbet mozgunk, majd hirtelen havat kell lapátolni – azaz megerőltető fizikai munkát végzünk –, szintén fokozódik a szívinfarktus esélye.
A hideg időjárás hatással lehet a neurológiai állapotokra, és a következő módokon befolyásolhatja a testi és mentális egészséget:
1. Fájdalom és izommerevség
- Izomfájdalom és merevség: A hideg időjárás különösen azokat érintheti hátrányosan, akik izom- és ízületi problémákkal küzdenek, például artritisz vagy fibromyalgia esetén. Az alacsony hőmérséklet növelheti a fájdalmat és a merevséget, mivel az izmok, ízületek és szövetek hajlamosabbak a zsugorodásra és a görcsökre, ami kellemetlen érzéseket okozhat.
- Szorongás és fájdalom érzékelése: A hideg környezet fokozhatja a fájdalomérzékelést, mivel az idegrendszer érzékenyebbé válhat a külső ingerekre, beleértve a hőmérsékleti változásokat.
2. Neurológiai betegségek súlyosbodása
- Szklerózis multiplex (SM): A hideg időjárás bizonyos neurológiai állapotok, mint például a szklerózis multiplex (SM), súlyosbodását okozhatja. Az SM-ben szenvedő emberek gyakran érzékenyebbek a hőmérséklet változásaira, és a hideg időszakok fokozhatják a tüneteket, mint a zsibbadás, koordinációs zavarok, fáradékonyság és izomgyengeség.
- Parkinson-kór: A hideg szintén rontó hatással lehet azok számára, akik Parkinson-kórban szenvednek, mivel a hideg idő az izmok merevségét és mozgásproblémákat idézhet elő, ami a mozgáskoordináció romlásához vezethet.
3. Mentális állapotok és hangulatváltozások
- Depresszió: A hideg, sötétebb hónapokban gyakrabban jelentkezhet a szezális affektív zavar (SAD), amely egy olyan típusú depresszió, amely a napfény hiányából fakad. A hideg időjárás és a csökkent fényhatás negatívan befolyásolhatja a hangulatot, fáradékonyságot, szomorúságot és csökkent motivációt eredményezve.
- Szorongás és feszültség: A téli hónapokban a szociális aktivitás csökkenése, a sötétebb nappalok és a hideg miatti bezárkózás szorongást és szociális izolációt okozhat, amely szintén hatással lehet a mentális egészségre.
4. Vérkeringés és idegrendszer
- Vérkeringés romlása: A hideg hatására az erek összehúzódnak, ami csökkenti a véráramlást. Az alacsonyabb hőmérséklet csökkentheti az oxigénellátást, különösen az agy és a perifériás idegek területén. Ez a csökkent vérkeringés neurológiai tüneteket, például fáradékonyságot, szédülést vagy koncentrációs problémákat okozhat.
- Végtagi zsibbadás: A hideg idő a perifériás idegek működésére is hatással lehet, és a végtagok zsibbadását, hideg érzést okozhatja, különösen azok számára, akik már idegrendszeri problémákkal küzdenek, például perifériás neuropátiával.
5. Kognitív funkciók
- A hideg hatására az emberek gyakran kevesebb fizikai aktivitást végeznek, ami csökkentheti az agy oxigénellátottságát, és rontja a kognitív funkciókat. Ezenkívül a hideg és sötét hónapokban a depresszió és a szorongás növekedése szintén hátráltathatja a koncentrációt, a memória működését és a problémamegoldó képességet.
6. Az idegrendszer érzékenyebb működése
- Az alacsony hőmérséklet az idegrendszert is érzékenyebbé teheti, és a külső hideg hatására megnövekedhet az idegesség, remegés és feszültségérzés. A hideg stresszreakciókat válthat ki, amelyek hosszú távon ronthatják az idegrendszeri állapotot.
Összegzés
A hideg időjárás a neurológiai állapotokat többféleképpen befolyásolhatja. Az izmok és ízületek fájdalma, a keringési problémák, a mentális állapotok romlása és a kognitív funkciók csökkenése mind olyan hatások, amelyek előfordulhatnak alacsony hőmérsékleten. A legfontosabb a megfelelő melegedés és a mozgás fenntartása, mivel ezek segíthetnek minimalizálni a hideg negatív hatásait.
Nagyon fontos az izmok, az
erek és az idegek megfelelő működése, hiszen a test sok-sok funkciója
támaszkodik ezeknek a működésére. A hideg hatására azonban az erek is
összehúzódnak, és az izmok is görcsös állapotba kerülhetnek. Amikor
odakint hideg van, a testünk nem minden esetben működik úgy, ahogyan
kellene, vagy ahogyan azt szeretnénk.
Amikor hideg van és a
testünk lehűl, olyan funkciók is mozgásba lendülnek, amelyeknek az a
feladatuk, hogy szabályozzák a test belső hőmérsékletét. A test melegen
tartását hivatottak szolgálni az izmok összehúzódásai. Ezek az
izom-összehúzódások – sok esetben észre sem vesszük ezeket – segítenek
melegen tartani a testünket. Viszont léteznek olyan betegségek és
állapotok, amelyek befolyásolják ezeket az izom-összehúzódásokat.
Például ha valakinek agyi bénulása van, vagy szklerózis multiplex nevű
betegségben szenved, akkor az izmok nem tudnak megfelelően összehúzódni a
testhő növelése érdekében. Ha össze is húzódnak ezek az izmok, később
képtelenek lesznek a normális ellazulásra. Ennek hatására izommerevség
alakul ki, ez hatással lehet az egyensúlyérzékre, ami pedig megnöveli az
elesések és ezzel együtt a balesetek kockázatait.
Hideg hatására
nemcsak az izmok, az erek is összehúzódnak, pontosabban összeszűkülnek.
Ezt a folyamatot vagy állapotot nevezik érszűkületnek. Éppen ezért a
hideg hatással van például a neuropátia nevű betegségre is. Ilyenkor
ugyanis nem jut elegendő vér az idegekbe, ami fájdalmat és zsibbadást
eredményez. A különböző neurológiai állapotokkal rendelkező emberek
tehát nehezen tudják szabályozni a hőt, ennek következtében pedig a
hipotermia kockázata nő meg. Ez az állapot vagy folyamat akár
szívritmuszavarokat is okozhat.
A hidegnek más veszélyei is
lehetnek. Egészséges emberek is ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek,
hiszen ha még nem is tudunk róla, lehetnek olyan egészségi problémáink,
amelyek ezekhez az állapotokhoz vezethetnek. Nézzük is meg, hogy a
hidegnek milyen negatív egészségügyi hatásai lehetnek.
A hideg
érszűkületet okoz, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot is. Ez
pedig nagy terhelést jelent a szív- és érrendszer számára, ami pedig
szívrohamhoz vezethet. A hideg emellett sűríti a vért, ezzel is növelve a
vérrögképződés kockázatait. Ez pedig nemcsak szívrohamhoz, hanem
stroke-hoz is vezethet.
A hipotermia nagy problémát jelenhet,
hiszen ez nagy kihívás elé állítja a szervezetet, hogy fenntartsa az
átlagos, normál testhőmérsékletet. Ez megzavarhatja a neurológiai
funkciókat, ezzel pedig fokozódhat a stroke kockázata. A szélsőséges
hideg a szív stresszét is megnöveli.
Légzőszervi problémákat is
okozhat a hideg időjárás, ami tovább súlyosbítja a krónikus obstruktív
tüdőbetegségben (COPD), illetve az asztmában szenvedő betegek tüneteit. A
légzőrendszer terhelése pedig megnöveli a kardiovaszkuláris egészségi
problémák kockázatait.
A szélsőséges hideg pszichológiai stresszt
okoz a szervezetben, ez stresszhormonokat szabadít fel, ami hatással
lesz az idegrendszerre és annak működésére. A folyamatosan fennálló
stressz krónikus betegségeket, köztük szívbetegséget is okozhat.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése