A Te szívverésed normális?

A normális szívverés alapvető feltétele az egészséges életnek. Minden eltérés valamilyen problémát jelez. De mi számít normális szívverésnek.
Figyeljük meg, hányszor ver a szívünk percenként – a normális szívverés az egészséges életvitel alapja. A szívritmus azt jelenti, hányszor ver percenként a szív. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. A rendszeres szívverés elengedhetetlen a szervezet jóléte szempontjából. A szív egészségét nem véletlenül használják az egyén általános egészségének mérésére. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és nem szabálytalan – nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat - írja a Napidoktor.

Mi befolyásolhatja a szívverést?

A szívverést az ún. sinoatrialis csomópont, vagy a „szív természetes pacemakere” biztosítja, a szívverés ritmusa pedig attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek ebben a csomópontban. E fontos tényező mellett számos egyéb is van, amely befolyásolja a szívverést. Ilyen például a stressz, az érzések; a hőmérséklet, amelyben vagyunk; az egyén aktivitásának szintje; a társbetegségek jelenléte; bizonyos gyógyszerek használata, valamint az is, milyen valakinek a testmérete.

Ezek a tényezők lassíthatják és gyorsíthatják is a szívverést. Ha a normál tartományhoz képest a szívritmusban eltérés figyelhető meg időnként, az nem probléma. Ám ha ez gyakori, mindenképpen keressünk fel egy orvost!

A pulzus mérése

Az egyén pulzusa elárulja, hányszor ver a szív percenként. Könnyen meghatározhatjuk, mivel több olyan pont is van testünkön, ahol a pulzus egyszerűen kitapintható. Az egyik a csuklón, a másik a nyakon van, de megtalálható a térd mögött, a halántékon, könnyen kitapintható a lágyéki és a lábon levő artéria is.

Mutató- és középső ujjunkat használjuk a vizsgálathoz. A csuklón a pulzus meghatározása úgy történik, hogy alsó oldalára helyezzük két ujjunkat, a hüvelykujjunkat pedig a csukló felső részére. Az ujjakat kissé nyomjuk meg, amíg meg nem érezzük a pulzust. Állítsunk be egy időzítőt, és számoljuk a pulzust egy percig. Ahogy már említésre került, a 60-100 közötti érték a normális tartományba esik.

Hogyan alakul a szívverés korosztályonként?

Az egy éves kor alatti babáknál 100-160 közötti szívverés a normális, a gyermekeknél 1-12 év között a percenként 60-140 közötti, az idősebb gyermekeknél és felnőtteknél 60-100/perc, az edzésben levő atlétáknál a 40-60 közötti pulzus jellemző percenként.

A nyugalmi szívfrekvencia jelentősége

A nyugalmi szívfrekvencia az szívverés percenkénti számát nyugalmi állapotban, azaz alvás, pihenés közben jelzi. Felnőttek esetében ez 60 és 100 közé esik, de befolyásolja a szív és a tüdő hatékonysága. Egyes sportolóknál akár 50 szívverés is mérhető percenként. Ahogyan ugyanis a fittség szintje emelkedik, úgy nő a szív hatékonysága is a vér pumpálásában.

Minél magasabb a nyugalmi pulzusszám, annál keményebben dolgozik a szív. Az újszülöttek és kicsi gyermekek szívverése nyugalminak tekinthető, 100-160 szívverés tapasztalható percenként. Ahogyan a gyerekek nőnek, nyugalmi pulzusszámuk csökken. 12-15 éves korukra csaknem eléri a felnőttek nyugalmi pulzusszámát.

Ha a nyugalmi pulzusszám a normál tartományon belül csökken, az rendben van – de ne essen a magasabb tartományba. Ha ugyanis közelebb esik a skála magasabb végéhez, az szív- és érrendszeri problémákat jelez előre.

A legjobb módszer arra, hogy megelőzzük a problémákat, hogy ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, orvoshoz fordulunk.

Dr. Váradi András kardiológus szakorvos elmondta: a szívritmuszavar meglassult, felgyorsult és rendetlen szívműködés formájában jelentkezhet. Ha súlyos a lelassulás, azaz a szívfrekvencia kevesebb, mint 25/perc, ájulás és/vagy eszméletvesztés következik be, enyhébb esetben a beteg elgyengül, megszédül, ún. pillanatos eszméletvesztés állapotába kerül. Ám azonnali halállal is járhat az ilyen mértékű szívritmus lelassulás.

Szintén hirtelen szívhalállal járhat a szívritmus felgyorsulás – annak fokától függően. A szívhalál akkor következik be, ha a szívfrekvencia nagyobb, mint 250/perc. A szívmegállás kamrafibrilláció miatt történik; ájulás, illetve enyhébb esetben gyengeség, megszédülés is jelentkezhet.

A rendetlen szívverést a beteg vagy megérzi, vagy nem. Amennyiben a frekvencia nem haladja meg a 140/percet, illetve nem süllyed 50/perc alá, általános tünetek többnyire nem jelentkeznek.

„A szívritmuszavar potenciálisan veszélyesnek tekintendő. Arról, hogy kezelik vagy sem, csak orvosi vizsgálat, EKG, továbbá az orvos megítélése szerint laboratóriumi vizsgálatok, esetleg 24 órás EKG rögzítés (az ún. Holter monitorozás), terheléses EKG eredménye alapján lehet felelősséggel dönteni” – mondta el Dr. Váradi András.

A szakorvos hozzátette: a szívritmuszavar kezelésére gyógyszerek adása és/vagy pacemaker behelyezése javasolt. Különleges, ritka esetekben szívkatéterezés során lehetőség nyílik a kóros ingerképző vagy ingervezető struktúrák kiiktatására, fagyasztás vagy ún.  radiofrekvenciás abláció útján.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog