7 dolog bizonyítja: nem is olyan rossz a koleszterin

Noha szinte mindig a hátrányairól hallunk, a koleszterinnek több előnye is van szervezetünkre nézve – ám ezeket a tényeket kevésbé ismerjük. Nézzük csak meg magunknak közelebbről ezt az alapvető vegyületet.
A koleszterint általában csak rossz híréről ismerjük. A szívbetegségek és az azt követő elhalálozás fő kockázati tényezőjének tesszük meg. Mindenhonnan azt halljuk, hogy csak alacsony zsírtartalmú- és koleszterinszintű ételeket szabad fogyasztanunk, ha egészségesek akarunk maradni. A tényeket a médiában sokszor alapos kutatás nélkül közlik - írja a Napidoktor.

Pedig ha feltesszük a kérdést: „valóban ennyire rossz dolog a koleszterin?” A válasz az, hogy végső soron nem. Íme az a 7 igen fontos tény, amit tudnunk kell erről a vegyületről.

1. A koleszterin rossz hírnevét önző motivációk idézték elő, háttérbe szorítva a közjót.

A legkorábbi tanulmányok egyike, melyet a koleszterin témakörében végeztek és melyben annak rossz mivoltára világítottak rá, egy tudós és orvos, Ancel Keys nevéhez fűződött. Az Egyesült Államok egyik vezető kardiológusa volt, ő vezette a „Hét állam” elnevezésű, koleszterinről szóló tanulmányt, megállapítva, hogy a magas összkoleszterin-szint kiemelkedő kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásában. Ez a kapcsolat a koleszterin és a szívproblémák között bizonyos mértékig igaz, ám felmerül a kérdés, miért csupán 7 államot vett alapul a kutatáshoz a szakember, amikor 22 van? A válasz az, hogy azért, mert a többi állam esetében kevésbé lett volna meggyőző az következtetés és nem is szerepelnek a kiadványban. A „nagy felfedezés” és az azt követő, kellő promóciót kapott sztatin-terápia ellenére a statisztikák az elhízás és diabétesz terén ma is csúcsokat dönget, emberek millióit érintve a világon.

2. A koleszterinnek fontos szerepe van a szervezetben, optimális szinten tartva a működését.

A koleszterin valójában egy természetesen jelenlévő anyag a szervezetben, melyet azonban élelmiszerekből is beszerzünk. Segíti a test D-vitamin-,  hormon- és más fontos anyagainak termelését, melyek fenntartják a normális egyensúlyt (homeosztázist) a szervezet különböző rendszereiben. Ha nincs elegendő koleszterin a testben, hormonális egyensúlytalanságokat és immunitás problémákat tapasztalunk.

Egy, a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL-ek) kapcsán végzett tanulmány kimutatta, hogy az alacsonyabb HDL-szinteket tulajdonképpen közvetlenül köthetjük az Alzheimer-kór és a memóriavesztés megnövekedett kockázatához. A tanulmány szerint az alacsony HDL-szint nagyobb mértékű amiloid-lerakódáshoz járul hozzá az agyban, amely az Alzheimer-kór előfutára.

3. Még ha a HDL-t „jó koleszterinnek” nevezzük is, az LDL-t pedig „rossznak”, utóbbiból nem mindegyik előnytelen.

A koleszterint két kategóriába osztják, a HDL-ek a nagy sűrűségű-, az LDL-ek pedig az alacsony sűrűségű lipoproteinek. Ennek oka, hogy a koleszterin nem tud átjutni a szervezeten anélkül, hogy ne kapcsolódjon egy proteinhez. Az egyiket jónak, a másikat rossz koleszterinnek titulálták. Ám a laikusok nem tudják, hogy a koleszterin ennél sokkal bonyolultabb – az LDL-eket azért nevezik rossznak, mert gyulladást okoznak a vérerekben, ami ennélfogva plakk lerakódást és érrendszeri károsodást vált ki. Ugyanakkor az LDL-eknek más és más mérete van, és nekünk csupán a kisebbektől kell tartanunk. Ezek elég kicsik ahhoz, hogy bejussanak az artéria falakba és kárt okozzanak. A legtöbb LDL azonban nagyobb részekből áll és erre képtelen.

Tehát, amikor koleszterinszint teszten veszünk részt, csak az LDL-ek teljes számát tudják megmondani nekünk, nem különböztetik meg őket méret szerint. Ezért van az, hogy a vérkoleszterin teszt nem mond sokat a számokon túl. Ami ebben aggasztó, hogy ilyen teszteket használnak annak megállapításához, szükségünk van-e sztatin gyógyszerekre vagy sem.

4. Nem a koleszterin az egyedüli rizikófaktor.

Nem csupán a koleszterinen múlik, ki vagyunk-e téve a szív- vagy egyéb anyagcserezavar, rendellenesség fokozott kockázatának. Menjük el az orvoshoz, és a vérvizsgálati eredményeket követően számos gyógyszert írhatnak fel. Emiatt az az érzésünk, hogy az számít, miről árulkodnak a számok. Ám ez nem igaz – a szívbetegséget számos tényező kölcsönhatása váltja ki: a testmozgás hiánya, genetikai hajlam, életmódbeli választások. Valaki, akinek egészséges az étrendje, ugyanúgy ki lehet téve a kockázatnak, ha nem mozog eleget és egészségtelen életmódot folytat – például dohányzik.

5. A sztatinok nem oldják meg a problémát. Sőt.

Ahogy már említésre került, azok az emberek, akiknek a vérében magas a koleszterinszint, gyakran sztatin-terápiára vannak fogva, hogy a „szinteket ellenőrzés alatt tartsák”. Vannak azonban a sztatinnal kapcsolatban dolgok, amelyeket tudni kell, mielőtt beleegyezünk a szedésükbe.

Például, hogy valószínűleg nem hagyhatjuk abba – a sztatinok nem kúrát jelentenek, úgy működnek, hogy meggátolják a szervezet koleszterintermelését. Ez olyan, mintha bedugnánk a lefolyót, hogy ne szivárogjon, ahelyett, hogy kicserélnénk a csöveket. Ha egyszer abbahagyjuk alkalmazásukat, a régi helyzet áll fel. Vagyis ezzel a gyógyszerrel életre szóló „szövetséget” kötünk anélkül, hogy a megfelelő módon változtattunk volna az életmódunkon.

Mellékhatásai is vannak, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, hányinger formájában. Komolyabb esetben a hosszú ideig tartó sztatin terápia a májat is károsíthatja, idegi károsodást okozhat és növeli a cukorbetegség esélyét.

6. Sztatin mellé CoQ10-re is szükség van.

A sztatin-terápia legveszélyesebb mellékhatása  a sejtkárosodás – különösen a sejt „erőművét”, vagy mitokondriumot. A sztatinok növelik a Q10 ko-enzim (CoQ10) jelenlétét a szervezetben, azét az anyagét, mely segít a sejtnek elég energiát előállítani a működéshez. Ha a CoQ10 szintek lemerülnek, a sejtek gyengék lesznek, befolyásolva a fő szervek működését, így a szívét is. Ez az oka annak, hogy a komoly szívbetegséggel küzdő embereknek nem javasolnak sztatin terápiát.

7. Koncentráljunk a HDL-re.

Ahelyett, hogy a népszerű alacsony zsír- és koleszterintartalmú diétára fókuszálunk, a szervezet HDL-szintjének növelésére törekedjünk – aktív és egészséges életmóddal. A HDL-eket jónak tartják, mert segítenek kivonni az LDL-t a véráramból. Ha segítünk a felesleges LDL-t eltávolítani a HDL-en keresztül, az határozottan csökkenti esélyünket a szívbetegség kialakulására. Sokkal jobb megoldás, mint elköteleződni egy életre a sztatin terápia mellett.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Kedvelj minket

Powered by Jasper Roberts - Blog