Villám csapott a derekamba
A derékfájdalom a leggyakrabban előforduló egészségügyi panasz, szinte mindenkit érint. Sokszor áll a hátterében egy igen összetett betegség, a reuma.
Öt emberből négynél az élete folyamán legalább egyszer előfordult derékfájdalom. A tartós fájdalom nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életviteled, így oda kell figyelned a jelekre. Fontos, hogy megfigyeld, mikor jelentkezik, a tested mely területein és milyen mértékű fájdalom, ugyanis a fájdalom eredhet pusztán abból is, hogy meghúztad egy izmodat, de okozhatja ízületi (autoimmun vagy anyagcsere eredetű) gyulladás – vagy kopás, illetve fertőzés is.
Fontos a megbetegedett ízületek száma is, mert ez sokszor utal a betegség fajtájára: a köszvény leggyakrabban egyetlen ízület gyulladásával kezdődik, bizonyos fertőzések után jelentkező artritiszek négynél kevesebb ízületet érintenek. Az öt vagy annál több ízület megbetegedését – ilyen a reumatoid artritisz (RA) – poliartritisznek nevezik.
Ha kevésbé súlyosak a panaszaid − pl. rándulás vagy izomhúzódás esetén−, lehetséges, hogy otthon is kezelheted, de komolyabb, tartós panaszok esetén reumatológushoz kell fordulnod.
A reumatológiai betegségek a mozgásszervek megbetegedései, de gyakran kihatnak a szervezeted többi részére, így figyelned kell a többi szerv és szervrendszer esetleges elváltozásaira is.
Milyen tünetek jelenhetnek meg?
A panaszok megjelenése a reumatikus betegség fajtájától is függ, de mindegyikre jellemző az ízületi fájdalom, a mozgáscsökkenés, az ízületi merevség.
A Bechterew-kór esetén egyre fokozódó fájdalom jelentkezik. A panaszok nyugalomban (pl. hosszabb fekvés) fokozódnak, éjszaka vagy a hajnali órákban felébreszthet a fájdalom, mely mozgásra azonban csökken. Fő jellegzetessége a gerinci kisízületek és a keresztcsont-csípőcsonti ízületek gyulladása, elmeszesedése, majd elcsontosodása. Ennek következtében alakulhat ki a merev gerinc, mely súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethet.
Egyes artritiszek (pl. a köszvény) aszimmetrikusan jelentkezhetnek, míg a reumatoid artritisz szimmetrikus eloszlást mutat, azaz a kisízületekben, csuklókban, térdekben mindkét oldalon egyszerre jelenik meg.
Bizonytalan ízületi fájdalmak és reggeli, lassan oldódó ízületi merevség lehet a csuklódban. A kezeid kisízületeiben jelenik meg általában először, de indulhat a térdek, a láb kisízületeinek gyulladásával is. A fájdalom mellett az ízületekben duzzanatot, igen ritkán a bőrmelegséget, pirosságot észlelhetsz.
Az artritisz fokozatosan egyre több ízületedre is kiterjedhet, így a fájdalom, illetve a gyulladásos jelek mellett mozgáskorlátozottság is jelentkezik.
Gyulladás esetén az ízületi panaszok mellett rossz lehet az általános közérzeted, hőemelkedést vagy lázat, gyengeséget és fogyást is tapasztalhatsz.
Ritkán a reumatoid artritisz a vérerek gyulladását, vaszkulitiszt is okozhat. Ilyenkor csökken a szövetek vérellátása, és idegkárosodás alakulhat ki. A tüdőt körülvevő mellhártyának, szívburoknak vagy magának a tüdőnek a gyulladása mellkasi fájdalmat és nehézlégzést idézhet elő.
Előfordulhat nyirokcsomó-duzzanat, szem- és szájszárazság vagy vörös, fájdalmas szemgyulladás is.
A bőr alatti kötőszövetekben nagyobb, a szívet borító hártyán kisebb gümők, göbök is képződhetnek.
A kezelési lehetőségek
Ha már kiderült, mi okozza a reumatikus panaszokat, akkor célzottabb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésedre, amelyek túlmutatnak a tünetek enyhítésén.
Gyulladásos megbetegedések esetén a kezelésben az első három hónapban a legfontosabb a betegség felismerése és a korán megkezdett ízületvédelem.
A kezdeti szakaszban a leggyakoribb a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Ezeket a gyógyszereket megtalálhatod kenőcs vagy tapasz formájában is.
A 6–12. hónapban az ún. „bázisterápia” mellett jelentkező időnkénti fellángolásokat szájon át vagy ízületbe adott szteroiddal kezelik, ilyenkor fontos, hogy az adott ízületed nyugalomban legyen.
A kései szakaszban a kezelés alapvető feladata a fájdalomcsillapítás, az ízületi funkció megőrzése, az ízületiporc-degeneráció kivédése.
Az alkalmazható leghatásosabb gyógyszereknek sok a mellékhatásuk, ezért nem szedheted folyamatosan őket, de általában a tünetmentes időszakokban ez nem is szükséges.
Emellett nagyon fontos a nem gyógyszeres kezelések alkalmazása is! Mindig ki kell egészítened a gyógyszeres kúrát fizioterápiás eljárásokkal, elektromos kezelésekkel, gyógytornával. Meg kell tanulnod a megfelelő gyakorlatokat, hogy napi rendszerességgel, otthon is végezni tudd. Csak testmozgással, fizikoterápiával előzhető meg a későbbi mozgáskorlátozottság kialakulása.
Hasznosak lehetnek a gyógymasszázsok, gyógytapaszok, gyógyteák, aromás- vagy gyógyvizes fürdők, borogatások és pakolások is. A balneoterápia, azaz a gyógyvizes, termálvizes kezelések (pl. az ivókúrák, inhalálás, iszapkezelések, fürdők), szintén segítséget nyújthatnak számodra. A gyógytorna is áthelyezhető a vízbe: a torna során így a terhelés csökkenésével könnyebben tudod a beteg ízületet mozgatni.
A legújabb injekciós, infúziós formában elérhető, ún. „biológiai terápiás” szerek az egyéb kezelésekre nem reagáló esetekben is javulást hoznak. A biológiai terápiák a hagyományos eljárásokkal szemben új pontokon keresztül fejtik ki hatásukat.
Forrás: Ötvenentúl.hu
Fontos a megbetegedett ízületek száma is, mert ez sokszor utal a betegség fajtájára: a köszvény leggyakrabban egyetlen ízület gyulladásával kezdődik, bizonyos fertőzések után jelentkező artritiszek négynél kevesebb ízületet érintenek. Az öt vagy annál több ízület megbetegedését – ilyen a reumatoid artritisz (RA) – poliartritisznek nevezik.
Ha kevésbé súlyosak a panaszaid − pl. rándulás vagy izomhúzódás esetén−, lehetséges, hogy otthon is kezelheted, de komolyabb, tartós panaszok esetén reumatológushoz kell fordulnod.
A reumatológiai betegségek a mozgásszervek megbetegedései, de gyakran kihatnak a szervezeted többi részére, így figyelned kell a többi szerv és szervrendszer esetleges elváltozásaira is.
Milyen tünetek jelenhetnek meg?
A panaszok megjelenése a reumatikus betegség fajtájától is függ, de mindegyikre jellemző az ízületi fájdalom, a mozgáscsökkenés, az ízületi merevség.
A Bechterew-kór esetén egyre fokozódó fájdalom jelentkezik. A panaszok nyugalomban (pl. hosszabb fekvés) fokozódnak, éjszaka vagy a hajnali órákban felébreszthet a fájdalom, mely mozgásra azonban csökken. Fő jellegzetessége a gerinci kisízületek és a keresztcsont-csípőcsonti ízületek gyulladása, elmeszesedése, majd elcsontosodása. Ennek következtében alakulhat ki a merev gerinc, mely súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethet.
Egyes artritiszek (pl. a köszvény) aszimmetrikusan jelentkezhetnek, míg a reumatoid artritisz szimmetrikus eloszlást mutat, azaz a kisízületekben, csuklókban, térdekben mindkét oldalon egyszerre jelenik meg.
Bizonytalan ízületi fájdalmak és reggeli, lassan oldódó ízületi merevség lehet a csuklódban. A kezeid kisízületeiben jelenik meg általában először, de indulhat a térdek, a láb kisízületeinek gyulladásával is. A fájdalom mellett az ízületekben duzzanatot, igen ritkán a bőrmelegséget, pirosságot észlelhetsz.
Az artritisz fokozatosan egyre több ízületedre is kiterjedhet, így a fájdalom, illetve a gyulladásos jelek mellett mozgáskorlátozottság is jelentkezik.
Gyulladás esetén az ízületi panaszok mellett rossz lehet az általános közérzeted, hőemelkedést vagy lázat, gyengeséget és fogyást is tapasztalhatsz.
Ritkán a reumatoid artritisz a vérerek gyulladását, vaszkulitiszt is okozhat. Ilyenkor csökken a szövetek vérellátása, és idegkárosodás alakulhat ki. A tüdőt körülvevő mellhártyának, szívburoknak vagy magának a tüdőnek a gyulladása mellkasi fájdalmat és nehézlégzést idézhet elő.
Előfordulhat nyirokcsomó-duzzanat, szem- és szájszárazság vagy vörös, fájdalmas szemgyulladás is.
A bőr alatti kötőszövetekben nagyobb, a szívet borító hártyán kisebb gümők, göbök is képződhetnek.
A kezelési lehetőségek
Ha már kiderült, mi okozza a reumatikus panaszokat, akkor célzottabb kezelési lehetőségek állnak rendelkezésedre, amelyek túlmutatnak a tünetek enyhítésén.
Gyulladásos megbetegedések esetén a kezelésben az első három hónapban a legfontosabb a betegség felismerése és a korán megkezdett ízületvédelem.
A kezdeti szakaszban a leggyakoribb a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása. Ezeket a gyógyszereket megtalálhatod kenőcs vagy tapasz formájában is.
A 6–12. hónapban az ún. „bázisterápia” mellett jelentkező időnkénti fellángolásokat szájon át vagy ízületbe adott szteroiddal kezelik, ilyenkor fontos, hogy az adott ízületed nyugalomban legyen.
A kései szakaszban a kezelés alapvető feladata a fájdalomcsillapítás, az ízületi funkció megőrzése, az ízületiporc-degeneráció kivédése.
Az alkalmazható leghatásosabb gyógyszereknek sok a mellékhatásuk, ezért nem szedheted folyamatosan őket, de általában a tünetmentes időszakokban ez nem is szükséges.
Emellett nagyon fontos a nem gyógyszeres kezelések alkalmazása is! Mindig ki kell egészítened a gyógyszeres kúrát fizioterápiás eljárásokkal, elektromos kezelésekkel, gyógytornával. Meg kell tanulnod a megfelelő gyakorlatokat, hogy napi rendszerességgel, otthon is végezni tudd. Csak testmozgással, fizikoterápiával előzhető meg a későbbi mozgáskorlátozottság kialakulása.
Hasznosak lehetnek a gyógymasszázsok, gyógytapaszok, gyógyteák, aromás- vagy gyógyvizes fürdők, borogatások és pakolások is. A balneoterápia, azaz a gyógyvizes, termálvizes kezelések (pl. az ivókúrák, inhalálás, iszapkezelések, fürdők), szintén segítséget nyújthatnak számodra. A gyógytorna is áthelyezhető a vízbe: a torna során így a terhelés csökkenésével könnyebben tudod a beteg ízületet mozgatni.
A legújabb injekciós, infúziós formában elérhető, ún. „biológiai terápiás” szerek az egyéb kezelésekre nem reagáló esetekben is javulást hoznak. A biológiai terápiák a hagyományos eljárásokkal szemben új pontokon keresztül fejtik ki hatásukat.
Forrás: Ötvenentúl.hu
