Ön tudja, hogy mit vesz be?

Gyakran hallunk a hirdetésekben a lágy zselatinkapszulákról. De valójában mit takar ez a fogalom? Mi a különbség a kemény és a lágy zselatinkapszulák között?

Kemény vagy lágy a zselatin?

Az elnevezés félreértésre adhat okot. A kész gyógyszereknél mindkét esetben a zselatintok állománya kemény. A nevük a gyógyszerforma előállításában lévő különbségre utal. A lágy zselatinkapszulákba általában folyékony anyagokat, például olajokat, gyógyszeres oldatokat, emulziót, szuszpenziót töltenek, míg a kemény zselatinkapszulákba port, vagy más szilárd gyógyszerformákat.

Kemény kapszulák

A kemény kapszulák héja két előre gyártott, hengerformájú részből áll, melyeknek egyik vége legömbölyített, zárt, másik vége nyitott. A hatóanyago(ka)t általában szilárd formában (por vagy granulátum) töltik a kapszula egyik részébe, amelyet azután a másik rész rácsúsztatásával zárnak le. A zárás biztonsága különböző módszerekkel növelhető, vannak olyan zárórendszerek, melyek teljesen megakadályozzák a kapszula szétszedését. A kapszulákat sokan szétszedik, mert vagy nem szeretik, hogy a nyelvükhöz ragad, vagy nem tudják lenyelni, és ezért a port feloldva veszik be. Ez azonban nem jó megoldás, mert sok esetben azért tették kapszulába azt a hatóanyagot, mert vagy károsítja a gyomor nyálkahártyáját, vagy épp a gyomor savas közege károsítja, elbontja a hatóanyagot. Bármelyik eset is forduljon elő, az a kezelés szempontjából nem jó, mert vagy mellékhatások szenvedő alanyaivá válhatunk, vagy pedig a hatás sem fejlődik ki a hatóanyag-tartalom hiánya miatt.

Lágy zselatinkapszulák

A lágy kapszuláknak vastagabb héja van, mint a kemény kapszuláknak. A kapszulahéj egy darabból áll és változatos formájú lehet. A lágy kapszulákat rendszerint egyazon művelet során formálják, töltik és zárják. Kezdetben merítéses eljárással készítették az ilyen típusú kapszulákat. Lágyító hatású glicerint tartalmazó vizes zselatin oldatba gömb vagy tojás alakú fém tárgyat mártottak, majd lehűtötték. A rugalmas hártyát lehúzták, fecskendővel beletöltötték a hatóanyagot, és rácseppentett zselatinoldattal lezárták. A kapszulákat végül megszárították. Ez lassú és aprólékos munkával járt, ezért más módszerrel kezdték el a zselatinkapszulákat készíteni, melyet később automatizáltak.

Manapság forgóhengeres öntéses eljárást alkalmaznak. Először két fém hengerlapon kialakított mélyedések fölé vékony zselatinhártyát húznak, majd melegítve a mélyedésekbe simítják. Ezt a két ellentétes irányból érkező, előzőleg kialakított zselatin szalagot a formálóhengerek közé vezetik, amelyek kiszakítják a kapszula alakot és összezárják, miközben a betöltendő anyagot egy töltőék a kivágott részek közé juttatja még az összezárás előtt. 

A folyadékokat közvetlenül töltik be a kapszulába; a szilárd anyagokat általában alkalmas vivőanyagban oldják, vagy oszlatják el egyenletesen, hogy így oldatot vagy pasztaszerű folyadékot nyerjenek. A kapszulahéj anyaga is tartalmazhat hatóanyagot.

Előnyök, hátrányok

A lágy zselatinkapszula előnyei nem különböznek a kemény kapszulák előnyeitől más gyógyszerformákkal szemben. Mindkettőre jellemző a könnyű és higiénikus bevételi lehetőség, és a gyors szétesés a gyomorban, ami biztosítja a gyors hatóanyag felszabadulást, ezáltal pedig a gyors hatást. A kapszula anyaga egyik esetben sem irritálja a gyomrot és a beleket, mert természetes zselatinból készül. Mindkettőnél lehetséges a kapszulatok színezése, mely egyrészt a fényvédelmet, másrészt a megkülönböztetést is szolgálja. A hatóanyag védett a levegő oxigénjével és a nedvességgel szemben is, és a nem vagy csak rosszul tablettázható hatóanyagok is kíméletesen kapszulázhatók. A kapszulatok utólagos kezelésével nyújtott és nem nyújtott hatás is biztosítható.

A lágy zselatinkapszulákban a hatóanyag általában oldat formájában van, vagy valamilyen más folyadékban eloszlatva. A zselatintok feloldódása után ez a folyadék hamar szétterül a bélnyálkahártyán és a hatóanyag villámgyorsan fel tud szívódni a véráramba. A gyógyszer hatása így hamar kialakul.

A lágy zselatinkapszula hátránya, hogy a rugalmassá tett zselatin nagyon érzékeny a nedvességre, ezért csak alacsony páratartalmú helyen lehet tárolni és gyártani. A lágy kapszulákra fokozottan érvényes, hogy el kell zárni gyermek elől, mert leggyakrabban átlátszóak, úgy néznek ki, mint az üveggolyók, ezért nagyobb valószínűséggel kezdenek el játszani velük, sőt akár a szájukba is vehetik. A lenyelésük pedig gyógyszermérgezéssel végződhet.

A kemény zselatinkapszulákról viszont az mondható el hátrányként, hogy szét lehet szedni azokat, ami ronthatja a terápia hatékonyságát. De ezen a két apróságon kívül nincs jelentős különbség közöttük.