Breaking News

đŸ”„ Így szedd a kalciumot, hogy biztosan beĂ©pĂŒljön a csontokba


A kalcium kulcsfontossĂĄgĂș a csontok Ă©s fogak egĂ©szsĂ©gĂ©nek megƑrzĂ©sĂ©hez. Sokak Ă©trendje azonban nem tartalmaz elĂ©g kalciumot, Ă­gy szĂŒksĂ©g lehet tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑk szedĂ©sĂ©re is.

A kalcium a legnagyobb mennyisĂ©gben elƑfordulĂł ĂĄsvĂĄnyi anyag az emberi szervezetben. Egy ĂĄtlagos felnƑtt nƑ testĂ©ben 1200, egy fĂ©rfi testĂ©ben 1400 gramm kalcium is jelen lehet, legnagyobb rĂ©szben, mintegy 98 szĂĄzalĂ©kban a csontokba Ă©s a fogakba beĂ©pĂŒlve. FelnƑttek szĂĄmĂĄra napi 1000 milligramm, illetve a menopauzĂĄt követƑen Ă©s 70 Ă©v felett 1200 milligramm kalcium bevitele javasolt. A legutĂłbbi, 2019-es orszĂĄgos tĂĄplĂĄlkozĂĄsi felmĂ©rĂ©s (OTÁP) ugyanakkor arrĂłl tanĂșskodik, hogy MagyarorszĂĄgon a 25 Ă©v feletti fĂ©rfiak 58 Ă©s nƑk 61 szĂĄzalĂ©ka nem fogyaszt elegendƑ kalciumot, egyszersmind a beviteli Ă©rtĂ©k a kor elƑrehaladtĂĄval szĂĄmottevƑen csökken - Ă­rja a HĂĄzipatika.com.

Az amerikai egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hivatal (NIH) a legjobb Ă©trendi forrĂĄsok közĂ© sorolja a tejet Ă©s tejtermĂ©keket, beleĂ©rtve pĂ©ldĂĄul a joghurtokat Ă©s sajtokat. Az egyĂ©b forrĂĄsok között emlĂ­thetƑ a konzerv szardĂ­nia Ă©s lazac, tovĂĄbbĂĄ bizonyos zöldsĂ©gek, mint a kel, a brokkoli Ă©s a bordĂĄskel (pak-choi). Fontos azonba megemlĂ­teni, hogy a kalcium felszĂ­vĂłdĂĄsa nagyon vĂĄltozĂł a kĂŒlönbözƑ Ă©lelmiszerek között. A tejtermĂ©kekkel bevitt kalciumnak pĂ©ldĂĄul ĂĄtlagosan a 30 szĂĄzalĂ©ka tud hasznosulni a szervezetben, mĂ­g a spenĂłt esetĂ©ben ez az arĂĄny csupĂĄn 5 szĂĄzalĂ©k. ÁltalĂĄban vĂ©ve elmondhatĂł, hogy szĂĄmos növĂ©nyi összetevƑ, mint az oxalĂĄtsav Ă©s a fitinsav, gĂĄtolja a kalcium felszĂ­vĂłdĂĄsĂĄt, ezĂ©rt is cĂ©lszerƱ inkĂĄbb a tejre Ă©s tejtermĂ©kekre alapozni.

Mire figyeljĂŒnk kalciumpĂłtlĂĄsnĂĄl?

Ha tĂĄplĂĄlkozĂĄsunk rĂ©vĂ©n nem tudunk elegendƑ kalciumot bevinni, Ă©rdemes megfontolni a tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑk hasznĂĄlatĂĄt. Mint azt a WebMD Ă­rja, ezek többsĂ©ge vagy kalcium-karbonĂĄt, vagy kalcium-citrĂĄt formĂĄjĂĄban biztosĂ­tja az ĂĄsvĂĄnyi anyagot. Ez mĂĄris egy lĂ©nyeges eltĂ©rĂ©s, mĂ­g ugyanis a kalcium-karbonĂĄt elsƑsorban Ă©tkezĂ©s sorĂĄn bevĂ©ve tud jĂłl hasznosulni, addig a kalcium-citrĂĄt akĂĄr Ă©hgyomorra is bevehetƑ. Arra viszont minden esetben Ă©rdemes odafigyelni, hogy a koffein Ă©s a foszfor gĂĄtolhatja a kalcium hasznosulĂĄsĂĄt a szervezetben. Éppen ezĂ©rt az Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑk beszedĂ©sĂ©t idƑben Ă©rdemes elvĂĄlasztani a kĂĄvĂ© Ă©s a szĂ©nsavas ĂŒdĂ­tƑitalok fogyasztĂĄsĂĄtĂłl.

Ugyancsak fontos szĂĄmĂ­tĂĄsba venni, hogy az ĂĄsvĂĄnyi anyag felszĂ­vĂłdĂĄsi arĂĄnya Ă©s beviteli mennyisĂ©ge fordĂ­tottan arĂĄnyos egymĂĄssal. MagyarĂĄn amĂ­g napi 200 milligramm kalcium bevitele esetĂ©n annak 45 szĂĄzalĂ©kĂĄt is kĂ©pes lehet felhasznĂĄlni a szervezet, addig napi 2000 milligramm mellett mĂĄr csupĂĄn a 15 szĂĄzalĂ©kĂĄt. Éppen ezĂ©rt egyszerre 500 milligrammnĂĄl nem Ă©rdemes többet magunkhoz venni: inkĂĄbb osszuk el kĂ©t- vagy többfelĂ© az ajĂĄnlott napi mennyisĂ©get. EzenkĂ­vĂŒl javasolt ĂŒgyelni arra is, hogy kielĂ©gĂ­tsĂŒk testĂŒnk D-vitamin-igĂ©nyĂ©t, ami kĂŒlönösen a fĂ©nyszegĂ©ny tĂ©li hĂłnapokban szintĂ©n tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑkkel valĂłsĂ­thatĂł meg legjobban. A D-vitamin ugyanis szintĂ©n elengedhetetlen a kalcium hasznosulĂĄsĂĄhoz.

EgyĂ©ni Ă©rzĂ©kenysĂ©gtƑl fĂŒggƑen a kalciumpĂłtlĂł kĂ©szĂ­tmĂ©nyek szedĂ©se mellĂ©khatĂĄsokkal jĂĄrhat. JellemzƑen emĂ©sztƑrendszeri panaszokra kell itt gondolni: bĂ©lgĂĄzossĂĄgra, puffadĂĄsra, szĂ©krekedĂ©sre, illetve ezek kombinĂĄciĂłjĂĄra. A kalcium-karbonĂĄt ĂĄltalĂĄban gyakrabban okoz ilyen mellĂ©khatĂĄsokat, mint a kalcium-citrĂĄt, fƑleg idƑsebb korban. A mellĂ©khatĂĄsokat szintĂ©n segĂ­thet enyhĂ­teni, ha kisebb dĂłzisokban, a nap sorĂĄn több rĂ©szletre elosztva szedĂŒnk kalciumot.

Nem szabad tĂșladagolni sem a kalciumot

HosszĂș tĂĄvon a tĂșlzott kalciumbevitel Ă©ppĂșgy kĂĄros lehet az egĂ©szsĂ©gre nĂ©zve, mint a kalciumhiĂĄny: szĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri problĂ©mĂĄk Ă©s fĂ©rfiaknĂĄl a prosztatarĂĄk kialakulĂĄsĂĄnak veszĂ©lyĂ©t is növelheti. Emellett veseproblĂ©mĂĄkat is elƑidĂ©zhet, kĂŒlönös tekintettel a vesekƑkĂ©pzƑdĂ©sre. Éppen ezĂ©rt felnƑttek szĂĄmĂĄra napi 2500 milligrammnĂĄl semmikĂ©ppen sem javasolt több kalciumot fogyasztani.

Nincsenek megjegyzések