Kontrollmánia, a párkapcsolatok gyilkosa

Aki irányításmániában szenved, az leginkább az élettől fél. Attól, hogy megszeretik, és hogy ő majd viszontszeret. Attól a pillanattól elveszíti a kontrollt, a valódi, egymásban feloldódó szeretetben ugyanis nem létezik kontroll. Az irányításmániás jól tudja ezt, mert ha végre megadja magát, akkor függeni fog, a másik szeretetétől, figyelmétől, elfogadásától.
Egy kontrollmániás ezért nem is igazán tud szeretni. Érzelmileg elérhetetlen, mintha egy távoli csillagon pöffeszkedne egymagában, aztán nagylelkűen néha megajándékoz a társaságával, tessék, érjük be ennyivel. Rengeteg mindent tennénk érte, de úgy tűnik, nem kell neki. Az érzelmek kimutatása teljesen egyoldalú, befogadja, és élvezi a gyengédséget, gondoskodást, de soha semmit nem ad vissza. Nem lehetsz igazán önmagad, egyéniséged, erősségeid nem csilloghatnak, és gyengeségeid nem mutatkozhatnak meg igazán. Egy idő után már nincs felszabadult nevetés, csak örökös megfelelni akarás, egy nem létező, felállított tökéletes párkapcsolati sztenderdnek.

Fogalma sincs, mit akarsz az élettől, és hogyan gondolkodsz a kapcsolatokról. Nem érdekli, ha az nincs száz százalékos szinkronban az ő gondolatmenetével. Rossz hallgatóság, hallgat, és nem figyel, illetve akkor figyel, amikor ő akarja. Súlyos hangulatingadozásokkal küzd, és gyakran agresszív viselkedést mutat, leginkább akkor, ha valami mégsem úgy történik, ahogy ő azt eltervezte. Vele nincsenek valódi beszélgetések, inkább csak egyoldalú szónoklatok, és mindhalálig betartandó, általa felállított életszabályok. Nem kapcsolódhatsz hozzá sem mentális, sem lelki szinten, mélyebb témákat elviccel, elbagatellizál. Egy „control freak” retteg, jajong a tökéletlenségtől, és bármiről is legyen szó, azt csak ő képes tökéletesen megoldani. Az irányításmániás gyakran a saját képére formálja társát, gyerekeit, alkalmazottait, ami hatalmas pszichés nyomás alá helyezi környezetét.

Egy kontrolmániás kezdetben bűbájos, lovagias, udvarias, gondoskodó férfi. Óvó, féltő magatartása, határozottsága, markáns önbizalma visszahozza hitünket a kiveszőben lévő férfias értékekben, és boldogan bújunk védelmező, erős karjai közé. Talán mégsem halt ki egészen a „karom erős, szívem bátor” ideája, és nem múlt el a világ dicsősége. Kész elaléltunk tőle, mert megtestesíti mindazt a férfierőt, amit elképzeltünk magunknak. Aztán ezek a csodás jellemvonások mégsem borulnak virágba, ahogyan a kapcsolatunk sem. Nehéz résen lenni, mert a kezdeti pozitív, közös élmények a szívünkbe égnek, és amikor a kontrollmániás elkezdi előszeretettel kontrollálni az életünket, alig hiszünk a szemünknek, mintha nem is ugyanaz az ember volna. Akaratod ellenére saját képére formál, megváltoztatja az öltözködési stílusod, hajviseleted, idegenül szemléled az új embert, nem tetszik, aki mellette lettél. Magas igényszintjét, felsőbbrendűségét hangsúlyozza, ahová neked túl nagy munka felkapaszkodni, de azért próbáld meg. A kontrollmániás lehet érzelmileg távoli, elérhetetlen, és lehet túlságosan, és állandóan túl közel, annyira, hogy megfojt. Belemászik a gondolataidba, folyamatosan fürkészi a tekinteted, mikor vagy hűtlen megcsaló, vagy éppen milyen tőle szeparált bűnös gondolaton töröd a fejed.

Mohón vágyik a figyelmedre, vámpírként szívja a véred, és minden nélküle eltöltött pillanatról elszámoltat, megszállottan birtokol. Egyfajta magasabbrendűséget érez, és ennek hangot is ad, számára a társ, a gyerek, a kutya mind tulajdon, pontosan úgy, mint az összes ingósága, és ingatlana. Minden, és mindenki élete fölött rendelkezési joga van. Egy irányításmániás férfi alapvetően rossz, degradáló véleménnyel van a nőkről, semmibe veszi őket. Profán felfogása van a házastársi viszonyról is, szerinte a nők a társadalom csökevényei, ő mindent el tud végezni saját maga, nem kell nekik ehhez asszisztencia. A hűség fogalma nem szerepel egy kontrollmániás párkapcsolati szókészletében, és előszeretettel ütlegel, hol mérgező szavaival, hol a tenyere élével. Nem vállal felelősséget a tetteiért, és a legapróbb viccet is támadásként éli meg, hiszen rajta senki sem nevethet, ilyenkor ugyanis belé hasít a felismerés, hogy elveszítheti a kontrollt, és ezt nagyon utálja. Gyakran kelt bűntudatot a másikban, dühkitörésekkel reagál, fenyegetőzik, tombol, ordít. Szeretetmegvonást alkalmaz, csenddel, befordulással büntet. Számára az állandóság nyújt egyedüli biztonságot, a változás csak frusztrálja, hiszen kiütheti kezéből az irányítást.

Az emberi kapcsolatok gyakran sebhelyeket hagynak, de nem éri meg az időt, és a fájdalmat a nem megfelelő emberhez való ragaszkodás. A boldog párkapcsolat két érzelmileg érett, önállóan és egyedül is élni tudó, önálló döntésre képes ember lehetősége.

A kontrollmániás finom szenzoraival megérzi a gyengeséget, érzelmi és fizikai megfélemlítéshez folyamodik, neki olyan emberrel van maradása, aki hagyja, hogy ő a vérét szívja, kicsontozza, sőt még önként, önbecsülését, önbizalmát végképp elveszítve egészen picire töpörödik. Egy kontrollmániás számára a gyenge, támaszkereső személyiség a megfelelő ember, kizárólag lelki, szellemi dominanciával lehet rá hatni. Számára a spontaneitás ördögtől való csúnya káromkodás. A spontaneitásban, ahogyan a feltétel nélküli szeretetben is, elvész a kontroll. Könnyen furcsa, rémisztő szituációkban találod magad, például a kontrollmániás hirtelen arra kér, hogy szerelmetek gyümölcse inkább programozott szüléssel jöjjön világra, így ő előre beírhatja a naptárába a dátumot, készülhet rá, nem érheti meglepetés, és kedve szerint alakíthatja az eseményeket.

Az irányításmánia módszeresen kinyírja az emberi kapcsolatokat, azonnal lépnünk kell, ha ennek legkisebb jelét észleljük. Egy irányításmániással a szerelem éget, mint a pusztító tűz, és nem épít, hanem csak rombol, és lehúz. A szerelem nem csak azt jelöli, mit érzel a másik iránt. Hanem azt is, te magad, hogyan vélekedsz magadról, és hogyan értékeled magad a megfelelő ember tükrében. Az emberi kapcsolatok gyakran sebhelyeket hagynak, de nem éri meg az időt, és a fájdalmat a nem megfelelő emberhez való ragaszkodás. A boldog párkapcsolat két érzelmileg érett, önállóan és egyedül is élni tudó, önálló döntésre képes ember lehetősége.
Megosztás a Google Pluson

0 megjegyzés:

Powered by Jasper Roberts - Blog