Krónikussá válhat a csalánkiütés

Élete során minden ötödik magyar találkozik az urtikáriával, más néven csalánkiütéssel. A krónikus urtikária akár egy évtizeden keresztül is fennállhat, és pokollá teheti az emberek életét: kínzó viszketéssel és égő érzéssel jár - írja a Hirado.

Nagyon fontos, hogy az érintettek nyomban a tünetek megjelenése után konzultáljanak szakorvossal, hiszen a kezelési lehetőségek folyamatosan fejlődnek, és a súlyosabb esetekben is szép eredményeket lehet elérni. Ma már kezelhető a betegség.

Hevesi Krisztina pszichiáter, az ELTE PPK oktatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában kifejtette, a bőr legnagyobb érzékszervünk és kapcsolat a külvilággal. A betegségnél fontos a stressz hatása, sokszor az váltja ki a tüneteket, utána pedig potenciálisan a környezet kirekesztő, stigmatizáló reakciója tartja fenn. Lényeges az is, hogyan viszonyulunk egy ilyen beteghez. Van egy evolúciós önvédelmi mechanizmus első reakcióként, amit fontos lenne tudás által felülírni.

Bata Csörgő Zsuzsanna, a Magyar Dermatológiai Társaság elnöke hozzátette, maga a csalánkiütés a bőr betegsége; igaz, hogy a stressz rontja, de nem kiváltó oka. Pontos oka néha kideríthető, sokszor például valamilyen gyulladásos góc áll hátterében, de alapvetően a bőr és a bőr alatti kötőszövet problémája, sok esetben nem tudják pontosan meghatározni kiváltó okát. Ha már a betegség kialakult az idegrendszeri szabályozás és a stresszhatások rontanak az állapoton.

Az egyszer előforduló és egy-két nap alatt elmúló, akut urtikária nagyon gyakori, nem is feltétlenül tekinthető betegségnek, többnyire túlérzékenységi reakcióról van szó. A krónikus változat viszont már betegség, ha az lép fel, alaposan ki kell vizsgálni a beteget. A gyógyíthatóságnak orvosi szempontból két oldala van - magyarázza -, az egyik, amikor feltárják az okot és azt megszüntetve gyógyítanak, ez az igazi gyógyítás. A másik pedig a tüneti kezelés, amikor a tüneteket csillapítják, de az okot nem tárták fel. Sok esetben mást nem lehet tenni.

Altmayer Anita, a Magyar Dermatológiai Társulat Pszichodermatológiai Társulatának elnöke a diagnosztizálással kapcsolatban elmondta, a szakma alaposan ismeri a csalánkiütést és a betegeket, és a diagnosztika sem mindig nehéz. Bizonyos kivizsgálások automatikusan lezajlanak, sokszor eredményt is hoznak. Kiemelte, a krónikus csalánkiütés nem olyan betegség, amelyre egy orvos megmondja a teljesen biztos megoldást, amit aztán betegnek követnie kell a tünetmentességért. Ezért fontos, hogy megfelelő pszichés vezetést is adjanak a pácienseknek, mivel krónikus a betegség, néha 1-3 évbe is telik, mire tünetmentessé válnak.

Bata Csörgő Zsuzsanna hozzátette, az immunrendszer komplexen működő rendszer, az egész szervezetet behálózza, kóros aktivitása súlyos betegségekhez vezethet. Az immunhiány és -gyengeség mint betegség igen ritka, a közhiedelem szerinti immungyengeség és immunerősítés képe pedig valójában sokkal árnyaltabb.

Altmayer Anita a lélektani esemény és a betegség összefüggésével kapcsolatban kifejtette, a betegségek tünetei sokszor nem az akut stressz fázisában, hanem később támadnak, ezáltal a lecsengési időszakot nagyon nehéz meghatározni. Azt mondják, a klinikai tünetek általában a stresszt követő fél éven belül jelentkeznek. Erre szolgálnak a pszichoterápiák is, amelyeken egy tréninggel javítható a lélek állapota és az befolyásolhatja a klinikai tüneteket.

Hozzátette, nagy problémának azt látja, hogy a magyar populáció nem elfogadó a pszichológusok és pszichiáterek irányában, sokszor még maguk az orvosok sem empatikusok ebben a kérdésben, nehezen terelik a betegeket errefelé. Még mindig stigma, ha valaki pszichológushoz jár. Akár a családon belüli vagy iskolai oktatást is fontosnak tartja, hogy a gyerekeknek megtanítsák a beteg társ tolerálását, megértését, mert akkor talán később könnyebben elfogadja állapotát.

Forrás: hirado.hu