Nemi betegségek, amelyek ellen nem vagy nem az óvszer

Az óvszer igen hatékony módszer a nem kívánt terhesség elkerülésére, és elterjedése nagyban hozzájárult a szexuális higiéné fejlődéséhez.

Tudnunk kell azonban, hogy noha egyes szexuális úton terjedő fertőzésekkel szemben hatékony védelmet nyújt, nem jelent megoldást minden nemi kórokozó ellen, bizonyos betegségek esetében pedig nem mindig vagy nem tökéletesen véd. Milyen kockázatokkal kell számolnunk óvszerhasználat mellett is?

HIV/AIDS, hepatitis C

Az óvszer érdemeit az AIDS megelőzésében nem lehet eléggé hangsúlyozni: vizsgálatok tucatjai bizonyították, hogy szabályszerű óvszerhasználat mellett közvetlenül az aktussal nem kerül át a vírus egyik partnerről a másikra. A HIV vírus azonban a partner véréből nem csak szexuális érintkezés útján, hanem kisebb-nagyobb - akár szabad szemmel láthatatlan - nyálkahártya sérüléseken keresztül is a véráramba juthat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a partner megfertőzését akár egy hevesebb csók is előidézheti. 

Hasonló a helyzet a hepatitis B és C (fertőző májgyulladás) terjedésével is. A hepatitis B, amely az egyik leggyakrabban előforduló fertőző betegség a világon, szexuális úton is terjed; a hepatitis C átviteléhez vérkontaktusra van szükség, de hasonlóan a HIV-fertőzéshez mindkettő átadható a nyálkahártya egészen apró sérülésein keresztül is. A hepatitis B-vel szemben oltással védekezhetünk, hepatitis C elleni vakcina nem létezik.

Herpesz, gombás- és bakteriális fertőzések

Mivel az óvszer csak a péniszt védi, szexuális együttlét során a körülötte lévő területeken, illetve a női nemi szerv környékén, a szeméremdombon, valamint a gáttájékon keresztül is fertőzhetnek egyes nemi úton terjedő kórokozók. Ilyenkor az élősködők és a fertőzések a bőr dörzsölése során terjedhetnek át egyik félről a másikra.

HPV (Humán papillóma vírus)

A gyakran tünetmentesen lappangó, leggyakoribb vírusos nemi betegségeket okozó HPV-nek rengeteg típusa létezik, egyesek alacsony kockázatot jelentenek, mások viszont rosszindulatú daganatok kialakulásáért felelnek: a méhnyakrák - amely Magyarországon 2009. és 2012. között a második leggyakoribb daganattípus volt a 15-44 éves nők körében - előfordulási eseteinek 70%-át két HPV típus, a 16-os és 18-as okozza.

A fertőzés nem csak aktus útján, hanem a leváló hámsejtek segítségével bőr-bőr érintkezéssel, sőt, a feltételezések szerint közös intimborotva használatával is képes terjedni. A fertőzés megelőzésére ma már hatékony védőoltás létezik: a vakcina hatására a valódi vírus megjelenése esetén az immunrendszer képes lesz ellenanyagot termelni, ami nagy hatékonysággal kivédheti a fertőzést.

A 9 éves kortól beadható védőoltásból kétféle kapható: a két- és négykomponensű vakcina segíthet elkerülni a fertőződést és az újrafertőződést, megbízható védelmet nyújt a méhnyakrák, a szeméremtesti- és a hüvelyrák ellen. A négykomponensű férfiaknak is adható és a fentieken túl a végbélnyílás körüli rák, illetve a nemi szervi szemölcs ellen is véd. A 12. életévüket betöltött lányok az állami oltóprogram keretében 2014-től ingyenesen is megkaphatják a kétkomponensű védőoltást.