Bajt jelez-e, ha büdöset szellentünk?

Az átlagos ember naponta tízszer-hússzor szellent, bár a többségünk erről nem szívesen beszél. Minden szellentés az egészséges bélműködés tükre, de vajon mi az oka annak, hogy egyes szellentés büdösebb, mint a másik? Dr. Myron Brand gasztroenterológus válaszol a feszítő kérdésre.

Nincs két egyforma szellentés, ám ezeknek mindegyike sokat elárul általános egészségi állapotunkról. Van, amelyik hangos, de szagtalan, máskor orrfacsaró bűzzel jár. Megesik, hogy hangja nincs, de szagos. Vannak, akiknek mindig záptojás szagú a szellentése, másoknak szinte soha nincs szaga.

Dr. Brand szerint főként azok kényszerülnek szembenézni a szagos szellentés zavarba ejtő kellemetlenségeivel, akik egészségesen étkeznek, vagyis sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. “Egyáltalán nem jelent bajt, ha valaki szagosat szellent. Ez attól függ, hogyan viselkednek a baktériumok az emésztőtraktusban. Mindenki más, és így más a szellentése szaga is” – mondja a szakember.

A szellentés jelentős része széndioxid, ami általában szagtalan. Általában akkor szellentünk, amikor az étel feldolgozása nem történt még meg tökéletesen, ez főként a szénhidrátok esetén van így. Főként azoknak a szellentése büdös, akiknek sok metán termelődik a szervezetében emésztéskor. Ez nem kóros jelenség, legfeljebb kellemetlen lehet.

Forrás