Tudták, placebo, mégis jobban lettek

A hagyományos orvosi tudás régóta azt tartja, hogy a placebohatás a beteg hitétől függ. Amennyiben úgy hiszi, "igazi" gyógyszert kap, akkor hatékony, egyébként nem. Egy új tanulmány szerint azonban akkor is hatott a placebo, amikor a betegek tudták, hogy nincs hatóanyag a beszedett tablettákban.

Egy kutatócsoport olyan betegeket vont be a vizsgálatba, akik krónikus alsó háttáji fájdalomtól szenvedtek. Azoknak a betegeknek jobban csökkent a fájdalmuk és javult az állapotuk, akiknek a hagyományos kezelés mellett placebót is adtak, noha a betegek tudták, hogy hatóanyag nélküli tablettát szednek, számol be a Pain folyóiratban megjelent tanulmányról az Origo.hu.

"Ezek az eredmények a feje tetejére fordítják a placebohatásról eddig szerzett tudásunkat. Ez az új kutatás azt mutatja, hogy a placebohatást nem szükségszerűen a betegek tudatos elvárása váltja ki, miszerint úgy hiszik, aktív hatóanyagú gyógyszert kapnak, ahogyan azt hosszú idő óta gondolták a szakemberek. Egy tabletta bevétele a beteg-orvos kapcsolattal összefüggésben (még akkor is, ha tudjuk, hogy az placebo) olyan rituálé, amely hat a tünetekre, és valószínűleg olyan területeket aktivál az agyban, amelyek módosítják a szimptómákat" - mondta a cikk rangidős szerzője, Ted Kaptchuk, a Harvard orvosi karának docense.

Kaptchuk úgy véli, több más olyan betegségnél is érdemes lenne kipróbálni a placebós módszert, ahol a tünetek és a panaszok az önmegfigyelésen alapulnak (például másféle fájdalmak, fáradtság, depresszió, gyakori emésztési vagy vizelési panaszok). Komolyabb betegségeknél (például tumorok, keringési zavarok) ugyan nem lehet érdemi javulást várni a kiegészítő placebótól, de az elképzelhető, hogy egy ilyen kúra javítja a betegek közérzetét.

Korábban a Parkinson-kórral foglalkozó szakemberek is placebo hatására megemelkedett dopamintermelődésről számoltak be a betegség által érintett agyterületen (striatum). Mások az idegsejtek megváltozott aktivitásmintázatát mutatták ki a striatum különböző részein. A fájdalomcsökkenésben és a Parkinson-kórban szenvedők motoros funkciójának javulásában az elvárásoknak alapvető szerepük van.

A szervezet immunrendszerére és a hormonális rendszerére való hatásnál viszont a kondicionálás játssza a főszerepet. Ez annyit jelent, hogy a korábbi terápiás beavatkozások ismétlése akkor is hat, ha később csak álkezelést alkalmazunk. Ilyen hatást figyeltek meg például a vércukor, az inzulin és a kortizolhormonok szintjének változásában, valamint az immunszupresszióban.

A placebót bizonyos vizsgálatok hatásosnak találták további rendellenességekben: depresszió, szorongás, reumás betegségek, asztma, autizmus, epilepszia, szklerózis multiplex, irritábilisbél-szindróma, erekciós diszfunkció, hányinger, migrén, prosztatamegnagyobbodás, ételallergia, Crohn-betegség és reflux esetében.

A placebohatás pontos klinikai jelentőségéről egyelőre nincs tudományos megegyezés, nagy számban jelennek meg egymásnak ellentmondó és olykor hibás módszereket alkalmazó közlemények.

Forrás